Interjú

„Ha kirabolnak”

Kirby Dick és Amy Ziering dokumentumfilmesek  

Mikrofilm

Mi történt 1992-ben? Molesztálta-e Woody Allen örökbe fogadott lányát, a hétéves Dylan Farrow-t, miközben épp Mia Farrow-val hadakozott? A közel három évtizedes ügyet eleveníti fel az HBO Allen kontra Farrow című dokumentumsorozata. A készítőket kelet-európai újságírók izgatott karéjában kérdezhettük.

Magyar Narancs: Filmjükben Mia és Dylan Farrow elmondhatja, mit gondol az ügyről, önöknek mint dokumentumfilmeseknek nem kellett volna ugyanakkora teret szentelniük Woody Allen verziójának is? (Allent a korabeli hivatalos vizsgálatok nem találták bűnösnek – K. G.)

Kirby Dick: Én egyáltalán nem úgy írnám le a filmünket, hogy ez Mia Farrow verziója. Ezzel szemben azt mondanám, hogy ez a sorozat a legkimerítőbb vizsgálat, ami ebben az ügyben valaha is született. Az került bele, amire mi a vizsgálatunk eredményeként jutottunk.

Amy Ziering: Azt mondjuk el, mi történt. A tényeket, a bizonyítékokat, a rendőrségi jelentéseket, a három évig tartó vizsgálatot követjük. Szemtanúkkal beszéltünk, a tényeket ellenőriztük. És hallhatja Woody hangját is, a könyvében (magyarul Apropó nélkül címen jelent meg 2020-ban – K. G.) leírta, hogy mi történt szerinte, idézünk a felolvasásából. Hívtuk, hogy beszéljen velünk, több alkalommal is. Én továbbra is szeretnék vele beszélni. Mindent, ami a sorozatban megjelenik, ellenőriztünk, hogy megfelel-e a tényszerű valóságnak. Ha Woody akar velünk beszélni, és ellenőrizni tudjuk az igazát, azt csak üdvözöljük. És még egy utolsó dolog, amit ez ügyben elmondanék és szerintem mindannyiunknak fontos meghallani: az az illúzió, hogy mindennek két oldala van, valamennyiünk számára bántó. Létezik ugyanis az igazság. Amerikában ugyanezt láttam a klímaváltozással kapcsolatban: ha két oldal van, nosza, hallgattassék meg a másik is. De ha ugyanezt a retorikát alkalmazzuk a bűnelkövetésre, mégis milyen választ várhatunk attól, aki valóban elkövette a bűnt? Ha kiraboltak, meg kell hallgatnom a rablót? Hogy mi is történt, miközben a tévékészülékem kisétált a lakásból? Ha meghallom az említett retorikát a filmünkkel foglalkozó kritikákban, egy kicsit mindig gyanút fogok. Ha kellő bizonyítékod van, ha mindez megfelel a tényeknek, akkor is lehozod a sztorit, ha nem tudtál egy szereplővel beszélni. A lányom is újságíró, tudom, hogy ez így van.

Fotó: HBO
 
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.