Így lövi le a krimik csattanóját az Apple

  • narancs.hu
  • 2022. december 13.

Mikrofilm

Figyeljük – vagy épp ne figyeljük – melyik szereplő milyen mobilt használ!

December 23-án érkezik a Netflixre a 2019-es Tőrbe ejtve folytatása, Az üveghagyma. Rian Johnson mozija három éve az egyik legnagyobb meglepetést aratta a moziban: nemcsak elmés módon tisztelgett Agatha Christie előtt, de az évtizedek alatt simára koptatott „Ki tette?”-típusú krimik műfajába is képes volt új színt hozni (kritikánk).

Ahogy az első részben, úgy a streamingre érkező folytatásban is egy gyilkosság áll majd a történet középpontjában, amely ezúttal Görögországban játszódik. A rendező még egy korábbi interjújában bevallotta, hogy manapság, az okoseszközök korában nem is olyan könnyű egy ilyen bűnügyi filmet elkészíteni; főleg úgy, hogy ha a nézők tisztában vannak egy kulisszatitokkal, máris sokkal könnyebben rájönnek majd arra, ki is a rosszfiú.

„Nem is tudom, el kéne-e ezt mondanom vagy sem. Nem azért, mert különösebben izgalmas lenne, mindenesetre érdekes… elég érdekes… Az Apple megengedi, hogy az iPhonejait használd a filmekben, de – és ez döntő fontosságú ha gyilkossági rejtéllyel foglalkozó filmet nézel – a rosszfiúknak nem lehet iPhonejuk” – vallotta be Johnson. A Tőrbe ejtve új részében például számtalan potenciális gyilkosjelölt használ Apple-telefont – kivéve az a karakter, akiről a végén kiderül, hogy ő a tettes.

A cég hozzáállása egyrészt érthető, hiszen nem akarnak rossz reklámot maguknak, másrészt mindez igencsak megnehezíti az alkotók dolgát. Előállhatnak ugyanis hamis kelléktelefonokkal, így viszont nem is számíthatnak arra, hogy esetleg támogatást kapjanak az Apple-től. Arról nem is beszélve, hogy az iPhone-ok annyira elterjedtek, hogy az, a karakterek ezeket használják, csak még életszagúbbá és valóságosabbá teszi a jeleneteket.

Mindenesetre legközelebb ha krimit nézünk, lehet, hogy elég szemügyre vennünk, ki milyen telefont használ, és jó nyomozóként máris következtetni tudunk majd arra, ki a gyilkos.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.