Rég láttunk már ennyire eredeti filmet: Agatha Christie műveit idéző krimi mentheti meg a mozizást

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 30.

Mikrofilm

Mégis lenne remény?

Az amerikai bevételi listákat már hosszú ideje folytatások, franchise-ok és adaptációk uralják – így volt ez idén nyáron és a nyakunkat tesszük rá, hogy ez vár ránk jövőre és azután is. Néha azonban egy-egy eredeti forgatókönyvből készült film is képes szolid sikereket elérni – jellemzően a nagyok árnyékában, jó kritikákkal és pozitív nézői visszajelzésekkel megtámogatva szedegetik össze a lehullott morzsákat, ahogy tette azt nyáron a Yesterday vagy a Rocketman.

Csak a hőmérséklet változott augusztus óta, a helyzet nem: a box office élén egy Disney-mozi áll, a változatosság kedvéért egy folytatás: minden idők legnagyobb bevételű animációs filmjének második része, a Jégvarázs 2. Mögötte azonban csupa eredeti film következik, amire már régóta nem volt példa.

Ezek voltak a nyár legnézettebb filmjei a világban: számos meglepetés van köztük

Cseppet sem reménykeltő tendenciák. A ránk szakadó esővel a nyári mozis szezonnak is búcsút mondhatunk. Habár néhány elemzés a szokásosnál is borúlátóbb és minden idők egyik legszörnyűbb blockbuster-évadjának nevezi a 2019-est, a valójában csak az elmúlt pár év sormintája folytatódott: taroltak a folytatások, franchise-ok és szuperhős-filmek; tovább esett az eredeti mozik ázsiója; néhány nagyreményű induló hatalmasat bukott; a Disney pedig mindent vitt.

A legnagyobb hírverés a Tőrbe ejtve című filmet kísérte.

A „ki tette?” típusú bűnügyi mozi középpontjában egy gazdag regényíró áll, akit 85. születésnapján holtan találnak. Az elhunytat körülvevő mindegyik családtag gyanús és különc – a nyomozást a Daniel Craig alakította magándetektív, Benoit Blanc kezdi el. Ha a sztori és az alapfelállás ismerős, az nem a véletlen műve – a film főhajtás Agatha Christie történetei előtt, de a forgatókönyvet is jegyző Rian Johnsonra Alfred Hitchcock is láthatóan nagy hatással volt. Christie sztorijából legutóbb Kenneth Branagh készített filmet: a Gyilkosság az Orient expresszen sztárokkal telezsúfolt feldolgozása azonban csak szolid sikert aratott a nézők és a kritikusok körében is.

Nem úgy a Tőrbe ejtve: a krimitől a Disney-mese árnyékában csak 20-25 milliót reméltek az elemzők, ehhez képest ennek dupláját szedte össze. Jelenleg a 40 milliós büdzséjének már háromszorosánál tart világszinten. Ráadásul a kritikusok is odáig vannak érte: a Rottentomatoeson 96 százalékon áll, a Metacriticen 100/82 a mérlege. Bár nem egy tipikus Oscar-filmről van szó, és a jelöltek kihirdetése is messze van még, de a hirtelen siker hatására néhányan máris sötét lóként kezdtek el beszélni róla – bár a legjobb filmek közé valószínűleg nem fog beférni, forgatókönyvét simán jelölhetik.

A kritikák szerint ugyanis

rég láttunk már ennyire friss és eredeti filmet

– ami azért is meglepő, mert Johnson bevallottan Agatha Christie és a klasszikus nyomozós krimik sablonjaira épített: mindenki gyanús, majd szép lassan lehullnak az álcák, a végén pedig bármit is képzeltünk, tuti meglepődünk, mikor kiderül, hogy ki a gyilkos. A rendező lényegében egész karrierjét a műfaji sablonok átrajzolására és a nézői elvárásokkal való játszadozásra építette. 2005-ben robbant be a Beépülve című filmmel – a tini-noirban Joseph Gordon-Levitt nyomozott eltűnt barátnője után; a bűneset azonban csak kiindulópont volt, hogy Johnson bevezessen minket a gimnáziumot körülvevő alvilágba, közben pedig fejet hajtson a műfaj nagyjai előtt. A Looper – A jövő gyilkosa a sci-fiknek adott vérfrissítést: a szereplők úgy utaztak az időben, hogy pontosan tudták a filmek és könyvek ide vonatkozó szabályait – és magasról tettek is rájuk. Persze Johnson már ekkor is csak úgy feszegette a sablonokat, hogy közben a műfaj keretein belül maradt. Ugyanezt tette a Star Wars: Az utolsó jedikben – sokan ezért utálták, mások épp ezért éltették a mozit: humorával, hangulatával és fordulataival teljesen más volt, mint az elődei, mégsem lógott ki a Star Wars-univerzumból.

Várhatóan a Tőrbe ejtve sem egy egyszerű, nyomozós krimi lesz a fura akcentusú James Bonddal a főszerepben. Johnson igyekezett nemcsak a technológia terén, de a társadalmi mondanivalót illetően is mai kontextusba helyezni a sztorit –

a sznob figurákkal teli mozi sajátos látleletet ad

a felső tízezerről és az alattuk tátongó szakadékról. Hasonló üzenettel bírt az idei Aki bújt című horror is, melyben egy dúsgazdag játékgyáros dinasztia játszott életre-halálra menő bújócskát a családba beházasodó szegény árva menyecskével – a film az év egyik legsikeresebb horrorja volt.

A Tőrbe ejtve azonban csak azután jöhetett létre, hogy Johnson nevét a Star Wars okán megismerte a világ. Az ötlet már a Beépülve után megfogant a fejébe, de mostanáig kellett várni, mire sikerült megvalósítani szerelemprojektjét.

Eredeti filmekre ugyanis csak ritkán áldoznak a stúdiók:

ahelyett, hogy egy friss ötletből készült mozit finanszíroznának, inkább beletolják azt a 30-50 millió dollárt valamelyik nagy folytatás vagy szuperhősfilm marketingjébe. A Tőrbe csalva esete kísértetiesen hasonlít az Eredetére: Christopher Nolan csak azután forgathatta le saját ötletét 2010-ben, hogy előtte a Batman-filmekkel letarolta a kasszákat. Végül az Eredet az év egyik legsikeresebb filmjévé vált, számtalan Oscar-jelölést és töméntelen pénzt összeszedve. Mindkét film bizonyítja tehát, hogy igenis van igény a szép kiállású, eredeti ötletekből készült filmekre – csak épp baromi nehezen kap pénzt ezekre az ember. Ráadásul az Eredet és a Tőrbe ejtve is tele van óriási sztárokkal, akiket legalább olyan nehéz összetrombitálni, mint a büdzsét összeszedni.

A mozi halála felett kesergők azonban nem csak a kriminek örülhettek a közelmúltban: a box office listára ugyanis rendhagyó módon több eredeti film is felkerült – persze csak a Jégvarázs 2 mögé. Szép eredményt ért el a Queen & Slim című mozi, mely a Bonnie és Clyde-sztori egy modern feldolgozása, némi társadalmi felhanggal: főszerepben egy fekete pár áll, akik egy rendőri túlkapás miatt kénytelenek menekülni. Hetekkel a bemutatója után még mindig jó teljesít Az aszfalt királyai, és meglepő siker az Egy kivételes barát is. Utóbbival végre talán Tom Hanks is visszatérhet az Oscar kegyeibe – a feelgood életrajzi film Amerika legendás műsorvezetőjéről, Fred Rogersről szól, akinek gyerekprogramján egész generációk nőttek fel a tengerentúlon.

A Tőrbe ejtve január 2-án érkezik meg a hazai mozikba.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.