Ismét méreteset bukott a Disney

Mikrofilm

Ki gondolta volna, hogy egy rémisztő gyerekmese helyett a nézők továbbra is inkább a Barbenheimerre szavaznak?

Eddie Murphy 2003-as Elvarázsolt kastélya valószínűleg a mai napig rossz emlék mindenki számára. A 80-as 90-es évek egyik legkedveltebb és legünnepeltebb színésze a 2000-es évek elején óriási hullámvölgybe került: a 2001-es Shrek gigagsikerét hatalmas bukások (Showtime – Végtelen & képtelen; Pluto Nash – Hold volt, hol nem volt…; Én a kém) követték, úgy tűnt, Murphy egyszerűen már nem képes nézőket vonzani és pénzt hozni a stúdiónak. A filmet a kritikusok és a közönség is utálta, 90 milliós büdzséjét a tengerentúlon képtelen volt visszahozni, és világszinten is mindössze 182 milliót termelt – ami ha nem is katasztrófa, de mindenképpen csalódás. Ez az eredmény viszont pont elég volt ahhoz, hogy két évtizeddel később a Disney ismét elgondolkodjon a családi rémmesén. Az idei Kísértetkastély azonban a jelek szerint még a Murphy-féle változatnál is nagyobb bukás lett.

Az előjelek ellenére mégis sokan úgy vélték, papíron jó ötletnek tűnt elővenni a projektet: a Kísértetkastély ugyanúgy a Disneyland egyik látványosságán alapul, mint az öt részt megélt A Karib-tenger kalózai sorozat, vagy épp a 2021-es Dzsungeltúra, amelynek máris készül a folytatása. A horrorok ráadásul a streamingek korában is jól mennek a moziban, az elsősorban még mindig csalátbarátnak brandingelt stúdió pedig az elmúlt időszakban nem is nagyon próbálkozott a műfajjal. Emellett jogosan gondolhatták úgy, hogy a Kísértetkastélyból is egy A Karib-tenger kalózaihoz hasonló, többrészes sorozat készíthető, aminek sikere a szórakoztatóparkjainak bevételét is megdobhatja, nem beszélve a reklámtárgyakból befolyó pénzekből – hiszen saját szellemi tulajdonukról van szó. A 2003-as fiaskóból tanulva nem remake-elték, hanem új színészekkel rebootolták a filmet, a friss szereplőgárda pedig tele van közönség- (Owen Wilson, Tiffany Hadidsh, Danny DeVito) és kritikuskedvencekkel (LaKeith Stanfield, Jamie Lee Curtis, Jared Leto). A rendezést arra a Justin Simienre bízták, aki elsősorban a Dear White People című 2014-es mozijával, valamint annak nagysikerű sorozatváltozatával szerzett ismertséget.

Voltak ugyanakkor intő jelek is. A horrorok ugyan sikeresek és Oscar-díjasok tucatjait vonzzák, de ez nagyrészt annak köszönhető, hogy kevés pénzből, költséghatékonan készülnek. A sztárokkal teletömött, látványosnak ígért Kísértetkastély azonban 150 millió dollárt kóstál, azaz neki nem elég egy 50-100 milliós bevétel, amivel a horrorok többsége már profitábilisnek számít. A műfaj ráadásul nehezen vegyíthető a családi filmekkel, hiszen alapvetően épp ellentétes módon hatnak: a horrorok a frászt hozzák ránk, míg a gyerekbarát mozik megnyugtatnak és kellemesen szórakoztatnak. A Karib-tenger kalózai sikerének egyik titka éppen az volt, hogy tökéletes arányban tartalmazott sötétebb, komikusabb és kalandosabb részeket. Ez az, amit a jelek szerint a Kísértetkastély nem tudott megismételni.

A film ugyanis csalódást keltő módon mindössze a bevételi lista harmadik helyén nyitott 24 millió dollárral. A dobogó első két fokán természetesen továbbra is a Barbie és az Oppenheimer áll. Amerikán kívül még ennél is elkeserítőbb a helyzet: 35 országból mindössze 9,1 millió dollár folyt be. Tovább folytatódik tehát a Disney idei nyári vesszőfutása: az Elemi és az Indiana Jones és a végzet tárcsája után újabb tervük dőlt dugába. Eleve kérdés, a Disney miért gondolta jó ötletnek épp most, egy héttel a nyár legnagyobb dobása előtt moziba küldeni a filmet, amikor mindenki tudja, hogy az ősz, és főleg Halloween a horrorok szezonja. „Egy horror persze bármikor érhet el sikereket, de ez a családbarát film sokkal jobban teljesíthetett volna ősszel, amikor már lejárt a nyári popcornfilmek időszaka” – fogalmazott Jeff Bock elemző. A kép persze közel sem fekete-fehér: az Eddie Murphy-féle Elvarázsolt kastély ősszel bukott meg; ugyanakkor a stúdió hasonló családi horrorszerűségét, a Hókusz pókuszt annak idején a Kísértetkastélyhoz hasonlóan nyáron mutatták be; annak rendje és módja szerint meg is bukott, és csak később, videón vált kultklasszikussá, amint azt ebben a cikkünkben bemutattuk. A Disney azért is ódzkodhatott az őszi premiertől, mert a bemutatónaptár máris tömve van horrorokkal erre az időszakra: szeptember 8-án érkezik Az apáca 2, szeptember 15-én a Szeánsz Velencében, szeptember 29-án a Fűrész 10. része, október 13-án Az ördőgűző sokadik felvonása, a Believer; október 27-én pedig a Five Nights at Freddy’s. Igaz, ezek mind klasszikus „rémisztgetések”, nem családira hangszerelt horrorok.

A Kísértetkastélyból tehát a 2003-as változathoz hasonlóan nem lesz kasszasiker, és valószínűleg a stúdió pár évtizedre ismét elfelejteni majd a projektet. A károkat enyhítheti viszont, hogy a mozis pályafutása után az őszi időszakban a Disney+-on találhat új közönséget. A tavaly Halloweenkor bemutatott Barbár például hatalmasat ment a streamingen – igaz, azt nem előzte meg hatalmas bukás a pénztáraknál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.