Tévésorozat

Jó reggelt, Verônica!

Mikrofilm

Az Instituto Igarapé kutatása szerint 2018-ban Brazíliában gyilkolták meg a legtöbb nőt Dél-Amerikában. Az esetek nagy része családon belül történik.

Ez a háttér teszi az Ilana Casoy és Raphael Montes regényéből készült sorozatot olyan nyomasztóvá. Verônica (Tainá Müller) a São Pauló-i gyilkossági osztály egyik mellőzött hivatalnoka. Valódi ügyek közelébe ritkán engedik, mindenki azt hiszi, hogy csak keresztapja, az osztályvezető Carvana miatt dolgozhat a rendőrségnél. Ám egyszerre két ügyben is szagot fog, mindkettőben nők az áldozatok – és úgy tűnik, ő az egyetlen, aki valódi empátiával tud feléjük fordulni. A sorozat első néhány epizódja sűrű atmoszférával és sok feszültséggel dolgozik, lassan és módszeresen sodorja a két párhuzamos bűnügy szálait. Verônica karizmatikus és sötét ellenpólusa Brandão, a fiatal lányokat rituálisan megkínzó magas rangú rendőr, aki a feleségét is cinkosává teszi. Eleinte sikerül türelmesen felépíteni a figurákat, a nyomozót hitelessé teszi saját elszenvedett, megemésztetlen traumája. Ugyanakkor zavaró, hogy a sorozat látványosan igyekszik jól vizsgázni a nők elleni erőszak ábrázolásában és az áldozatokkal való empatikus vagy épp érzéketlen kommunikáció bemutatásában. Kicsit olyan érzésünk támad, mintha egy kézikönyvet lapozgatnánk, amiben Verônica a jó tanuló, mindenki más pedig csupán elrettentő példa. Kissé elidegenítő a sorozat bizarr zsánerváltása is, amikor a nyomozó félúton bosszúálló akcióhőssé avanzsál. A Jó reggelt, Verônica! húsbavágóan aktuális, de szerfelett egyenetlen munka.

Elérhető a Netflixen

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.