Ki tudja, mit mondhatott volna még nekünk a legismertebb ismeretlen költő

Mikrofilm

Irány a Verzió! Csütörtökön Dér Asia Kassák Lajosról szóló, A magunk módjára üvölteni című filmjét vetítik.

„Élete utolsó éveiben tevékenységét izgatottan kísérte figyelemmel a kritikai élet; s a társadalom, a nép állama, az 1965-ben odaítélt Kossuth-díj méltó megbecsüléssel adózott munkásságának” – írta 1967-ben az Élet és Irodalomban Garai Gábor Kassák Lajos halálára, ami ugyan szépen hangzott, de hamisan szólt. Ahogy pályakezdőként, úgy élete utolsó éveiben sem tudott vele mit kezdeni a hivatalos magyar irodalom; a különbség legfeljebb annyi, hogy az 1960-as évek illetékesei úgy tettek, mintha értenék. Jellemző, hogy Garai Gábor így zárta nekrológját: „De nem érhette meg azt, ami ezután következik: még mindig kiaknázatlan lehetőségei föltárulását, a lomha tegnapból születő örök-új holnapot. Ekképp hajtjuk meg hát a gyász zászlóit előtte, ki eszméleténél volt mindhalálig: Ki tudja, mit mondahatott volna még nekünk!”

Nos, 55 év múltán, Dér Asia A magunk módjára üvölteni című filmjében a kérdés már inkább az, hogy „ki volt Kassák Lajos”, akinek mindenki hallotta a nevét, de műveit csak kevesen olvassák. Dér azonban nem irodalmi vagy művészettörténeti alapon közelít, sokkal inkább az utókorra gyakorolt hatásokat illetően. Noha a film alapja a Standeisky Éva történésszel készült interjú, illetve az az életrajzi elemző beszélgetés, amit Tilos Rádióban Csunderlik Péter Régen Minden jobb volt! című műsorában ugyancsak történészek, Balázs Eszter, Konok Péter és K. Horváth Zsolt folytattak, nem véletlen a címben szereplő „magunk módjára”. Miközben végigkísérhetjük Kassák kalandokkal és kompromisszumokkal teli életet, megismerhetünk olyan művészeket is, akik az ő gimnasztyorkájából bújtak elő: például Juhász Rokkót, aki Kassák módjára kezdett csavarogni, vagy Ladik Katalint, aki ezt mondja: „Kassák valahonnan a semmiből jött ugyanúgy, mint én, de ő fejjel rohant a falnak, én inkább dobbantottam.”

Mindezt remek ritmusban összevágott archív felvételek, illetve Harcsa Veronika, Márkos Albert, Benkő Róbert, Pándi Balázs és Keszég László Kassák Lajos verseiből készült zenés feldolgozása teszi még inkább emlékezetessé.

A magunk módjára üvölteni című filmet november 10-én, 18.00-tól a Művész mozi Buñuel termében, november 16-án pedig 20.00-tól a Toldi kistermében vetítik.

A fesztiválról a Magyar Narancs múlt heti nyomtatott kiadásában található ötoldalas összeállítás.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.