Lassan elvész minden illúziónk, már az erdő sem az igazi, félelmetes, de egészen máshogy

Mikrofilm

Eljön hamarosan az Erdők ideje – a Verzióra (is).

Amikor a vadonból kiveszik a természetet: mesterséges ligetek, amelyekbe legszívesebben a lábunk sem tennénk be. Szabályos, geometrikusan elrendezett fasorok, minden rácspontban egy-egy lucfenyő – sehol semmi aljnövényzet, és az egész erdőben végtelen csend, még a madarak is messzire kerülik ezt a monokulturális faültetvényt. Ez csupán a felütése François-Xavier Drouet francia dokumentumfilm-rendező Erdők ideje című művének, ami az „igazi”, ökológiailag értékesebb, a biológiai sokszínűségnek otthont adó erdők szülőhazájában az iparszerű erdészeti technológiák előretörését járja körül.

false

A magánerdőkben kialakított, zömmel fenyőültetvények látványa a biológus vagy az eredeti fajgazdagságnak megőrzésén dolgozó erdész számára riasztó és elszomorító. A laikus erdőjáró számára meg egyszerűen csúnyák, unalmasak és barátságtalanok ezek a monoton fasorok, de hát nem is az ő szórakoztatásukra ültette őket profitra éhes gazdájuk.  Az efféle ültetvényekben pontosan addig nőnek a fák, amíg el nem érik a kellő vágóméretet, s ezt követően eljön az aratás ideje. A maximum negyvenéves haszonerdőt tarra vágják – no persze nem holmi kérges kezű favágók jönnek fejszével, esetleg láncfűrésszel, hanem elképesztően rafinált fadöntő masinák, amelyek pillanatok alatt vágják rönkökre az előző pillanatban még sudáran meredező fenyőket. Azután jöhetnek az újabb kiültetett facsemeték, mintha csak elvetnék a gabonát. A monokulturális fagazdálkodással együtt jár a rovarirtók kiterjedt használata, amivel még mérgezik is a soha le nem bomló fenyőtűk, az állandó bolygatás, brutális tuskózás és az impozáns méretű munkagépek miatt amúgy is halott erdőtalajt, amit azután szégyenszemre még műtrágyázni is kell.

Drouet filmje az erdőt inkább csak kirándulóhelyként ismerő laikusok számára is meggyőzően szemlélteti, hogy az erdők eltűnéséhez hasonló veszélyt jelent, ha a néhai természetes élőhelyekre úgyszólván denaturált zónák, monokultúrás faültetvények települnek.  A filmben felbukkanó, új szemléletet közvetítő, a kíméletes, szálaló erdőgazdálkodást is bemutató szakemberek és lelkes erdővédő aktivisták okos szavai egyelőre még sokszor süket fülekre találnak, a modern tőkeintenzív fagazdálkodás túl sok pénzt hoz az erdők privát és állami tulajdonosainak, a nagybefektetőknek, és persze a piac is valósággal falja a faanyagot.

false

Amikor arról ábrándozunk, hogy a le nem bomló, szemétté silányuló műanyag tárgyainkat organikus helyettesítőkkel váltsuk fel, vagy éppen (hamis mérlegelés nyomán) igen kétséges módon „megújuló” faanyaggal váltsuk ki a szenet és az olajat, nem árt tekintetbe venni, hogy ennek is megvan az ára. Sokszor többet veszíthetünk a réven, mint amit megnyernénk a vámon.

Vetítik csütörtökön (8-án) este negyed 7-kor a Kinóban, s pénteken (9-én) délután 4-kor a Toldiban.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.