Lassan elvész minden illúziónk, már az erdő sem az igazi, félelmetes, de egészen máshogy

Mikrofilm

Eljön hamarosan az Erdők ideje – a Verzióra (is).

Amikor a vadonból kiveszik a természetet: mesterséges ligetek, amelyekbe legszívesebben a lábunk sem tennénk be. Szabályos, geometrikusan elrendezett fasorok, minden rácspontban egy-egy lucfenyő – sehol semmi aljnövényzet, és az egész erdőben végtelen csend, még a madarak is messzire kerülik ezt a monokulturális faültetvényt. Ez csupán a felütése François-Xavier Drouet francia dokumentumfilm-rendező Erdők ideje című művének, ami az „igazi”, ökológiailag értékesebb, a biológiai sokszínűségnek otthont adó erdők szülőhazájában az iparszerű erdészeti technológiák előretörését járja körül.

false

A magánerdőkben kialakított, zömmel fenyőültetvények látványa a biológus vagy az eredeti fajgazdagságnak megőrzésén dolgozó erdész számára riasztó és elszomorító. A laikus erdőjáró számára meg egyszerűen csúnyák, unalmasak és barátságtalanok ezek a monoton fasorok, de hát nem is az ő szórakoztatásukra ültette őket profitra éhes gazdájuk.  Az efféle ültetvényekben pontosan addig nőnek a fák, amíg el nem érik a kellő vágóméretet, s ezt követően eljön az aratás ideje. A maximum negyvenéves haszonerdőt tarra vágják – no persze nem holmi kérges kezű favágók jönnek fejszével, esetleg láncfűrésszel, hanem elképesztően rafinált fadöntő masinák, amelyek pillanatok alatt vágják rönkökre az előző pillanatban még sudáran meredező fenyőket. Azután jöhetnek az újabb kiültetett facsemeték, mintha csak elvetnék a gabonát. A monokulturális fagazdálkodással együtt jár a rovarirtók kiterjedt használata, amivel még mérgezik is a soha le nem bomló fenyőtűk, az állandó bolygatás, brutális tuskózás és az impozáns méretű munkagépek miatt amúgy is halott erdőtalajt, amit azután szégyenszemre még műtrágyázni is kell.

Drouet filmje az erdőt inkább csak kirándulóhelyként ismerő laikusok számára is meggyőzően szemlélteti, hogy az erdők eltűnéséhez hasonló veszélyt jelent, ha a néhai természetes élőhelyekre úgyszólván denaturált zónák, monokultúrás faültetvények települnek.  A filmben felbukkanó, új szemléletet közvetítő, a kíméletes, szálaló erdőgazdálkodást is bemutató szakemberek és lelkes erdővédő aktivisták okos szavai egyelőre még sokszor süket fülekre találnak, a modern tőkeintenzív fagazdálkodás túl sok pénzt hoz az erdők privát és állami tulajdonosainak, a nagybefektetőknek, és persze a piac is valósággal falja a faanyagot.

false

Amikor arról ábrándozunk, hogy a le nem bomló, szemétté silányuló műanyag tárgyainkat organikus helyettesítőkkel váltsuk fel, vagy éppen (hamis mérlegelés nyomán) igen kétséges módon „megújuló” faanyaggal váltsuk ki a szenet és az olajat, nem árt tekintetbe venni, hogy ennek is megvan az ára. Sokszor többet veszíthetünk a réven, mint amit megnyernénk a vámon.

Vetítik csütörtökön (8-án) este negyed 7-kor a Kinóban, s pénteken (9-én) délután 4-kor a Toldiban.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?