Lengyelország kikéri magának a haláltáborokat, a miniszterelnök történelemhamisítást emleget

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 22.

Mikrofilm

De mi is a The Devil Next Door igazi bűne?

A Netflixről sok rossz elmondható, egyet viszont a legnagyobb ellenségei is kénytelenek beismerni: újra divatba hozta a dokumentumfilmeket.

2015-ös, Making a murderer című sorozata igazi szenzációszámba ment; megszerezték maguknak David Attenborough-t; egész estés dokujaik közül hetet, rövid dokumentumfilmjeik közül ötöt is Oscarra jelöltek – előbbi kategóriában egyszer, utóbbiban kétszer győztek is.

Legújabb próbálkozásukkal ismét kemény témába vágtak: a náci haláltáborokban történteket boncolgatják. A The Devil Next Door című minisorozat főszereplője egy látszólag kedves clevelandi nagypapa, akit azért citálnak a bíróság elé Izraelben, mert azzal vádolják, hogy

hírhedten kegyetlen őr volt az egyik koncentrációs táborban.

A sztori lebilincselő, mégsem ez keltett hatalmas visszhangot – hanem az, hogy a lengyelek történelemhamisítással vádolják a Netflixet. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a BBC szerint levelet írt a streaming szolgáltatónak, amiben azt nehezményezte, hogy a sorozatban hamis térképen mutatták be a haláltáborokat: a mai Lengyelország területére jelölték be őket, miközben a II. világháború alatt az ország valójában német megszállás alatt állt.

A politikus szerint emiatt úgy tűnik, mintha a lengyelek lettek volna felelősek több millió zsidó elpusztításáért. Morawiecki szerint fontos az emlékek tiszteletben tartása és a II. világháborúról és a holokausztról szóló igazság megőrzése – ezzel szemben a Netflixet azzal vádolja, hogy számos műsora pontatlan, és átírja a történelmet. Leveléhez a hamis térkép mellé egy pontosat is csatolt példaként – ezt osztotta meg Twitter-fiókján a lengyel külügyminisztérium.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.