Lengyelország kikéri magának a haláltáborokat, a miniszterelnök történelemhamisítást emleget

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 22.

Mikrofilm

De mi is a The Devil Next Door igazi bűne?

A Netflixről sok rossz elmondható, egyet viszont a legnagyobb ellenségei is kénytelenek beismerni: újra divatba hozta a dokumentumfilmeket.

2015-ös, Making a murderer című sorozata igazi szenzációszámba ment; megszerezték maguknak David Attenborough-t; egész estés dokujaik közül hetet, rövid dokumentumfilmjeik közül ötöt is Oscarra jelöltek – előbbi kategóriában egyszer, utóbbiban kétszer győztek is.

Legújabb próbálkozásukkal ismét kemény témába vágtak: a náci haláltáborokban történteket boncolgatják. A The Devil Next Door című minisorozat főszereplője egy látszólag kedves clevelandi nagypapa, akit azért citálnak a bíróság elé Izraelben, mert azzal vádolják, hogy

hírhedten kegyetlen őr volt az egyik koncentrációs táborban.

A sztori lebilincselő, mégsem ez keltett hatalmas visszhangot – hanem az, hogy a lengyelek történelemhamisítással vádolják a Netflixet. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a BBC szerint levelet írt a streaming szolgáltatónak, amiben azt nehezményezte, hogy a sorozatban hamis térképen mutatták be a haláltáborokat: a mai Lengyelország területére jelölték be őket, miközben a II. világháború alatt az ország valójában német megszállás alatt állt.

A politikus szerint emiatt úgy tűnik, mintha a lengyelek lettek volna felelősek több millió zsidó elpusztításáért. Morawiecki szerint fontos az emlékek tiszteletben tartása és a II. világháborúról és a holokausztról szóló igazság megőrzése – ezzel szemben a Netflixet azzal vádolja, hogy számos műsora pontatlan, és átírja a történelmet. Leveléhez a hamis térkép mellé egy pontosat is csatolt példaként – ezt osztotta meg Twitter-fiókján a lengyel külügyminisztérium.

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.