Film

Mank

  • - kg -
  • 2020. december 16.

Mikrofilm

Komolytalan az a lista, ahol nem az Aranypolgár az első mint a kerék feltalálása óta született legjobb film.

És ha Aranypolgár, akkor Orson Welles és csakis Orson. Pedig Pauline Kael filmkritikus úgy vélte – meglehet, tévesen –, hogy a forgatókönyv egy Mankiewicz nevű alak érdeme, aki a társíró titulust is csak nehezen küzdötte ki, az utókor szemében pedig végképp elvérzett. Wellesre emlékezünk. Ezt a képet korrigálja David Fincher a papa (Jack Fincher) forgatókönyve alapján.

Mankiewicz alakja akkora lázban tartja a világot, mint Ben Hechté vagy Charles Ledereré – ők is feltűnnek a filmben, a hőskor hétpróbás forgatókönyvírói voltak, életrajzuk egy-két antikváriumban még fellelhető. Rokonszenves szobrot állítani egy hollywoodi lábjegyzetnek, nincs is alkalmasabb színész erre, mint Gary Oldman, ő bárki lovas szobrát eljátssza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.