A koronavírus-járvány az egész filmes évadot átírta, amihez az Oscart odaítélő akadémia is igyekszik alkalmazkodni – vagy ahogy az Indiewire cikke írja, kihasználják a rendhagyó időszakot, hogy olyan változásokat vezessenek be, amelyek már régóta időszerűek. Egyrészt kitolták a jelölhetőség időszakát és a ceremónia időpontja is április végére vándorolt a szokásos február végi-március eleji időpontról. Másrészt változtattak a minket, magyarokat leginkább érintő, immár legjobb nemzetközi film (korábban legjobb idegennyelvű film) elnevezésű kategória szabályain.
A versenybe 97 ország küldte saját filmjeit, melyből rekordszámú, 93 nevezőt el is fogadtak – Lesotho, Szudán és Suriname először szálltak ringbe. A bő merítésből hagyományosan a jelöltek kihirdetése előtt nem sokkal 10 címből álló szűkített listát tettek közzé. Ezt a shortlistet bővítették most 15 címre, ami azt jelenti, hogy még több filmnek jut majd esély jelölést szerezni. Korábban minden induló ország összes nevezettjét levetítették az idegennyelvű filmekért felelős bizottság tagjainak, akik végül titkos szavazással választották ki azt az ötöt, amelyek végül jelöléshez jutottak. 2006-ban vezették be az akkor még 9-es szűkített listát, amiből egy kisebb, 30 főből álló tanács választotta ki a jelölteket. A most bevezetett döntés kinyitja a kategóriát a teljes akadémiai tagság számára: nemcsak a végső győztesre szavazhat mindenki, hanem a végső jelöltek kialakításában is minden szavazat számít ezután.
Az akadémia szintén eltörli az ún. szabadkártyás rendszert.
Ennek lényege az volt, hogy az ezért a kategóriáért felelős tanács a szavazást megkerülve három címet soron kívül bejuttathatott a szűkített listára. A rendszert azután vezették be, hogy a 2007-ben Arany Pálmát nyerő román jelölt, a 4 hónap, 3 hét, 2 nap még a shortlistre se került fel. A tanács rendszerint fesztiválsikereknek és kritikuskedvenceknek adta meg az indulás lehetőségét, a pletykák szerint előfordult, hogy a későbbi Oscar-győztesek is az ő segítségükkel kerülhettek be a kalapba.
Volt tehát előnye is az eljárásmódnak, a legtöbben mégis örülnek a változtatásnak, hiszen ezzel a főbb díjakhoz hasonlóan ez a kategória is minden szavazó számára nyitottá válik. Ez nem csak a rangját emeli majd, hanem vélhetően alapvetően befolyásolja azt is, milyen film nyeri a díjat. A járványra való tekintettel ugyanis nemcsak mindenki szavaz, de minden film elérhető lesz online is. Eddig jobbára hagyományos, Los Angeles-i mozivetítéseken kellett részt venni, amire csak az idősebb, visszavonult szavazóknak volt ideje és lehetősége. A változtatásoktól azt remélik, hogy újítóbb, témáját és megvalósítását tekintve is formabontóbb filmek is díjközelbe kerülhetnek. Ahhoz, hogy egy akadémiai tag a végső jelöltekre is szavazhasson, mint a 15 shortlistes filmet látnia kell.
Amint azt korábban mi is megírtuk, Magyarország a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmet küldte versenybe. Horvát Lili alkotását beválogatták a velencei és a torontói filmfesztivál programjába is,
nemrégiben pedig remek angol nyelvű plakátot és előzetest is kapott.
A drámát egyelőre még nem kapták fel a tengerentúlon, így a legtöbb szakértő nem is sorolja az esélyesek közé: a díjak előrejelzésével foglalkozó GoldDerby például a futottak még kategóriába tette a magyar jelöltet. A legnagyobb esélyesnek az Európai Filmdíjon négyszeresen is győzedelmeskedő dán Még egy kört mindenkinek című alkotásttartják (kritikánk), de a mexikói I’m No Longer Here és a francia Two Of Us is jó eséllyel pályázik. Bár az is igaz, az eddig is a legkiszámíthatatlanabbnak tartott kategória versenye a szabálymódosítással várhatóan még őrültebbé válik.
