Moziforgalmazási gyakorlatát tesztelgeti a Netflix

Mikrofilm

Több, korábban kőbe vésettnek vélt gyakorlatát felrúgta már a cég, most épp egy újabb ilyenre készül.

Csökkenő előfizetőszám, zuhanó részvények – még az is lehet, hogy véget ért a Netflix tündérmeséje, fejtegettük ebben a cikkünkben azzal kapcsolatban, hogy története során először került hullámvölgybe a cég. A jelszómegosztás eltörlését Közép- és Dél-Amerikában már el is kezdték bevezetni, és valószínűleg a reklámok megjelenésére sem kell már sokat várni. Lassan tényleg egyedül az exkluzív, csak a streamingen elérhető filmek jelentik majd az egyetlen különbséget egy hagyományos tévécsatorna és a Netflix között. A hírek szerint azonban a platform épp azt teszteli, hogyan tudja ezt a gyakorlatát is megreformálni.

A Netflix felfutásakor épp azzal tudott hatalmas előfizetői táborra szert tenni, hogy egy csomó, csak náluk elérhető, saját gyártású produkciót kínált. Az első sikereik közé főleg olyan tévésorozatok tartoztak, mint a Kártyavár, az Orange is the New Black, vagy épp a még mindig dübörgő Stranger Things. Ahogy azonban egyre több stúdió jött rá a streamingben rejlő lehetőségekre és indította be saját platformját, a Netflix szép lassan háttérbe került: a Disney+-nak ott a cég több ezer címet számláló könyvtára, de a Paramount+ és a Warner produkcióit felvonultató HBO Max is bőséges választékkal bír – az Amazon Prime pedig az MGM felvásárlásával bővítette címlistáját. A Netflixnek azonban nincs ilyen hatalmas választéka régi filmekből, így nem tehetett mást, mint felpörgette saját tartalomgyártását. Ez olyannyira sikerült neki, hogy a legproduktívabb hollywoodi stúdióvá vált. Az pedig továbbra is a Netflix-előfizetés mellett szólt, hogy saját filmjei kizárólag a streamingen voltak elérhetőek.

Néha persze tettek kivételt: az elmúlt években jól látható volt a cég azon vágya, hogy végre ők is elnyerjék a legjobb film Oscarját, így végleg az elismert stúdiók közé lépjenek elő. Ezért finanszírozták vagy vásároltál meg Alfonso Cuarón Romaját, David Fincher Mankját, vagy épp tavaly Jane Campion egyedi westernjét, A kutya karmai köztöt. Ahhoz azonban, hogy egy film Oscarra jelölhető legyen, az Akadémia szabályai szerint legalább egy hétig vetíteni kell egy Los Angeles-i moziban. A szabályt csak a pandémia kedvéért rúgták fel egy időre, a mozik újranyitásával azonban ismét életbe léptették. Annyi kitétellel, hogy immár New York-i, vagy Bay Areai-i (Chicago, Miami, Atlanta) mozibemutató is szóba jöhet. A Netflix eddig lelkiismeretesen betartotta az előírásokat, hogy aztán minél hamarabb bemutathassák díjvárományos mozijaikat online. A tavalyi A kutya karmai közt két héttel a mozis premier után érkezett a streamingre, előtte a Roma három hétig futott a moziban, a 2019-es Házassági történet pedig négy teljes hétig.

Mindegyik az Oscar-díjkiosztó egyik nagy esélyese volt, de a fődíjat egyik sem nyerte meg. A cég valószínűleg emiatt kezdte el tesztelni a hosszabb vetítési periódust és a kiterjesztett mozis ablakot. Ezen az őszön 22 filmjüket tervezik bemutatni a filmszínházakban is, azonban szinte mindet eltérő módon. A díjszezon egyik sikervárományosának ígérkezik Don DeLillo kultregényének adaptációja, a Fehér zaj, melyet Noah Baumbach rendezett, a főbb szerepekben pedig Adam Driver és Greta Gerwig láthatóak. A filmet az idei Velencei Filmfesztiválon mutatják majd be, ezután érkezik a moziba, majd csak 35 nappal később a platformra.

Az Oscar-díjas Alejandro González Iñárritu maratoni hosszúságú, Mexikóban forgatott poetikus komédiája, a Bardo ettől is nagyobb, 42 napos mozis ablakot kapott: hazájában már október végén, míg az Egyesült Államokban november 4-én érkezik a vászonra, de online csak december 16-tól lesz nézhető. A Netflix első korhatáros mozija, a Marilyn Monroe-ról szóló, ugyancsak díjvárományos Blonde azonban mindössze 12 napot kap a moziban szeptember 16-28 között. Tobias Lindholm sorozatgyilkosos mozija, az Oscar-díjas Jessica Chastain-Eddie Redmayne párost felvonultató The Good Nurse még kevesebbet, hét napot kap október 19-26 között. Németország Oscar-nevezettje, a Nyugaton a helyzet változatlan viszont már szeptember 29-én megérkezik a német mozikba, a streamingen azonban csak október 19-én landol majd. Nincs tehát egységes stratégia, mindegyik filmnél más és más mozis ablakkal próbálkoznak.

A kísérletezgetés ráadásul nemcsak az egyértelmű Oscar-várományosokat érinti. A Tőrbe ejtve folytatása, a Glass Onion ugyancsak mozis premiert kapott, csak úgy, mint Guillermo del Toro stop-motion Pinokkió-adaptációja – egyelőre azonban nem határozták meg a premieridőpontjukat. Ugyancsak látható lesz majd a vásznon a Roald Dahl’s Matilda The Musical című musical (premier december 9-én, a Netflixen december 15-től látható majd), a Wendell & Wild című stop-motion animáció (a moziba október 21-én, a streamingre október 28-án érkezik) és Christian Bale Edgar Allen Poe-t is felvonultató detektívsztorija, a Pale Blue Eye (a mozibemutató december 23-án, az onine premier január 6-án lesz). Egyelőre nincs még dátuma Sebastian Lelio (a Testről és lélekről elől az Oscart elhozó Egy fantasztikus nő rendezője) The Wonder című filmjének, melyben Florence Pugh játssza a főszerepet.

Természetesen akadnak kizárólag online bemutatandó címeik is: a Mr. Harrigan’s Phone című Stephen King-adaptáció (október 5.), az Enola Holmes 2 (november 4.) és Lindsay Lohan karácsonyi filmje, a Falling for Christmas (november 10.). Ebből is jól látszik, hogy hiába volt korábban a Netflix védjegye a kizárólagos online terjesztés, ez ma már inkább csak a B-kategóriára jellemző. A legjobban várt és legjobbnak ígérkező filmjeik szinte kivétel nélkül a moziban kezdik karrierjüket.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.