Azt, hogy a DVD, mint formátum halott, elég nagy biztonsággal kijelenthetjük – azt viszont nehéz megállapítani, mi verte be az utolsó koporsószeget a formátumba.
- Amikor a nagy forgalmazók elkezdtek kivonulni a kisebb piacokról?
- Amikor a legfrissebb filmek közül egyre kevesebb jelent meg lemezeken?
- Esetleg a brutális árcsökkenés – azaz az ezer, ötszáz, majd száz forintos turkálók az itthoni hiperekben?
- Vagy a DVD-t felváltó Blu-ray megjelenése?
Akárhogy is történt,
a DVD lemezekhez hasonlóan most egyre többen kongatják a Blu-ray felett is a vészharangot: a Samsung a közelmúltban jelentette be ugyanis, hogy leállnak a Blu-ray lejátszók gyártásával. A lemezeladások száma az utóbb években ugyanis folyamatosan csökken, a streaming és digitális formátumok pedig már évek óta sokkal népszerűbbek, mint a fizikai hordozók – ráadásul a Netflix és társai a jövőben várhatóan még tovább növekednek majd.
Fény derült a szórakoztatást fenekestül felforgató Netflix nagy titkára
A szórakoztatóipar kis gömböce. A Netflix néhány év alatt vált Hollywood legnagyobb játékosává, de hogy mi zajlik a cég színfalai mögött, az máig rejtély. Mára már közhely, hogy a streaming szolgáltatások átalakítják a szórakoztatóipart. A sorozat-trendeket évek óta a Netflix diktálja, idén pedig a filmipar csúcsára is felülhet a cég, ugyanis a náluk készült Roma az idei Oscar legnagyobb esélyese.
Persze érthető, hogy az emberek nem akarnak már több száz lemezt felhalmozni: egyre több film és sorozat jelenik meg, ha pedig minden kedvencünket össze akarnánk gyűjteni, külön raktárra lenne szükségünk. Nem csoda, hogy az Emmy is beszüntette a súlyos DVD és Blu-ray csomagok küldözgetését a szavazóknak – ezentúl ők is online nézhetik meg a tévéműsorokat, hogy eldönthessék, ki kapja a díjat.
Döntő változás előtt a világ legrangosabb tévés díja
A régi szokások lassan halnak, de a tervek szerint 2020-ban az Emmy is átlép végre a 21. századba. Átlagember utoljára talán a 2000-es években nézett DVD-ről sorozatokat. Azóta, a streaming szolgáltatók korában már csak ott van szükség lemezekre, ahol az internet még mindig túl drága vagy lassú a platformhoz - például Alaszkában.
Az impulzusfogyasztás korába élünk, amikor pár perc alapján döntjük el, valami tetszik-e vagy nem. Ha nem, akkor az elmúlt években arra szocializálódtunk, hogy máris ott van előttünk valamilyen másik tartalom, ami egy speciális algoritmus szerint bejön nekünk –így működik a Netflix és a Youtube is.
Ami viszont továbbra is a fizikai hordozók mellett szól,
az az állandóságuk. Egy lemezt bármikor a lejátszóba pattinthatunk, a streamingszolgáltatók azonban bármikor csődbe mehetnek, tartalmuk pedig egyszerűen köddé válhat. Előbbi történt például a FilmStruck nevű platformmal, ami elsősorban klasszikus és művészfilmekre specializálódott.
Utóbbira pedig az iTunes hozható fel példaként: előfordult, hogy már kifizetett és letöltött filmek tűntek el a felhasználók készülékeiről.
Ami a Netflixet illeti,
a jövője egyelőre biztosabbnak tűnik, mint bármelyik másik filmstúdióé – ám mindez nem mondható el film- és sorozatkínálatáról. A saját gyártású műsorok persze az idők végezetéig a platformon maradhatnak, de más cégek tartalmait a Netflix meghatározott időre teszi elérhetővé saját oldalán: horribilis összegeket fizetnek például a Jóbarátokért, szuperhős-sorozatait viszont enne ellenére sem tudta megtartani.
| ||
Ez a veszély pedig minden bérelt tartalmát fenyegetheti: egyre többen indítanak saját platformot, és vonják ki saját tartalmaikat az idegen felületekről. Így előfordulhat, hogy a jövőben akár öt-hat előfizetés is kell majd, ha kedvenc filmjeinket és sorozatainkat szeretnénk élvezni.
A DVD és Blu-ray lemezek viszont
épp azt a szabadságot adják meg, ami a streaming előfizetésekből hiányzik: bármely film, amiért korábban fizettünk, korlátlan ideig a miénk lesz. A lemezek egyéb előnyöket is nyújtanak: ott vannak például a különböző extrák és bónuszok, amelyekből ugyan már egyre kevesebb kerül a hordozókra, de annak idején kifejezetten ezek jelentették egy-egy kiadás vonzerejét.
Ráadásul egy szép kiadást nem csak jólesik birtokolni, de a polcon is jól mutat – egész generációk vásárolta vaskos lexikonokat vagy klasszikus CD-gyűjteményeket ugyanebből a célból. Szintén a fizikai hordozók mellett szól, hogy ezek halálával rengeteg, rétegfilmekre specializálódott kiadó húzhatja le a rolót: nemzetközi terepen talán a Criterion a legismertebb, akinek filmjei a FilmStruckon is elérhetőek voltak, annak csődje és a fizikai eladások hanyatlása után azonban most ők is saját streamplatformot indítottak.
| ||
Ami az itthoni DVD-helyzetet illeti, az egyébként is kis piac folyamatosan csökken, de nem olyan ütemben, mint külföldön – a streaming előfizetések Magyarországon egyszerűen még nem dívnak; az illegális letöltések annál inkább. A két legnagyobb magyarországi kiadó (Pro Video, Bonton) adja ki a hollywoodi stúdiófilmek nagy részét, egy-egy kiadás sikere pedig nagyban függ attól, hogyan lövik be a példányszámot: a legnagyobb sikerekből akár 25 ezer példány is elmehet, de a Stephen King-féle Az esetében az 5 ezer is túl nagy szám volt, pedig a moziban nagyon ment a horror.
Fekete Ibolya Az anyám és más futóbolondok a családból című filmje azonban csak 3200 példányban jelent meg, ezek nagy része pedig gazdára is talált. Folyamatosan jelennek meg a digitálisan felújított, régi magyar filmek, akad példa díszdobozokra, gyűjtői kiadásokra is – ezekre valószínűleg a CD-lemezekhez hasonlóan mindig lesz igény, de egyelőre úgy fest, a jövő a digitálisplatformoké.
A Blu-ray piac itthon soha nem érte el a DVD lemezek népszerűségét, és nagyon úgy tűnik, hogy már nem is fogja – pedig már ezek ára is a kétezer forintos határt nyaldossa.
