Nemcsak a magyaroknak, az egész világnak Sissi maradt – itt a Romy Schneider utolsó interjújáról szóló film

  • Szabó Ádám
  • 2019. május 22.

Mikrofilm

Csak színészként volt sikeres, élete tele volt drámával és szerencsétlenséggel.

„Mrs. Schneider, Ön botrányok és izgalmak forrása. Minden alkalommal, amikor történik Önnel valami, egy vetélés, egy válás vagy egy film, a Sissi-generáció őrjöngve követeli vissza a drága kis császárnőjét. Néhányaknak Ön szent, akivel alaposan elbánt az élet. Másoknak viszont egy kurva” – kezdi az interjúját Michael Jürgs, a Stern újságírója a világhírű, ám múló fényű filmcsillaggal.

1981-et írunk, a helyszín Franciaország: Romy Schneider azért érkezett Quiberonba, hogy kigyógyuljon alkohol- és gyógyszerfüggőségéből, hogy képes legyen gondoskodni fiáról, Davidről. A kúra azonban félbeszakad, amikor megérkezik a színésznő egy régi barátnője, majd a német magazin fotósa és újságírója. A három napig húzódó interjú alatt a színésznő a lelki pöcegödör aljáról tekint vissza karrierjére és hibás döntéseire – és igyekszik dűlőre jutni saját életével is.

Nem tudhatja, hogy ez élete utolsó hosszabb nyilatkozata: pár hónap múlva fia épp a nagyszülőknél játszik, amikor mászás közben megcsúszik, és a vaskerítés felnyársalja őt; a súlyos depresszióba eső sztár egyébként is rossz egészségi állapota rohamosan tovább romlik, 1982. május 29-én pedig holtan találják párizsi lakásában.

„Mindent tudok a filmekben – az életben semmit”

mondta magáról Schneider, ez a kettősség pedig egész életét végigkísérte.

Szülei mindketten színészek voltak, nem sok idejük jutott a gyereknevelésre – a kislány mindössze 15 éves volt, amikor először kamera elé állt, ráadásul édesanyja oldalán. Az iskolát is otthagyta, hogy a színészetre koncentrálhasson; hamar elsajátította, hogyan kell szerepeket játszani, érzéseket imitálni, arra azonban már nem volt alkalma, hogy megtanulja, hogyan kell a valóságban megbirkózni a szerelemmel, a bánattal vagy épp a halállal.

Sorsát az 1955-ös Sissi – A magyarok királynéja pecsételte meg; a negédes képeslap-film nálunk mai napig az ünnepnapi tévéműsorok állandó sztárja, de máshol is óriási sikert aratott, Németországban például többen látták, mint az Elfújta a szelet. Schneider neve összeforrt Sissivel; három epizód után annyira szabadulni akart a skatulyától, hogy a negyedik részt visszadobva Franciaországba menekült, hogy igazi, komoly színésznőként kezdjen új életet.

A Sissi sikerét ugyan soha nem tudta megismételni, de karrierjére nem lehetett panasza: olyan nevekkel dolgozhatott együtt, mint Luchino Visconti, Jack Lemon vagy Orson Welles. A francia Oscarnak számító César-díjat kétszer is elnyerte, és még egy tiszteletbeli elismerést is kapott halála után; de díjazták az olaszok és a németek is, egyszer pedig Golden Globe-ra is jelölték.

A magánéletben viszont nem volt ilyen szerencsés: viharos szerelmi viszonya Alain Delonnal legendássá vált, első férjétől, fia édesapjától, Harry Meyen berlini színházigazgatótól úgy vált el, hogy már terhes volt következő párjától, Daniel Biasinitől. Végül Schneider elvetélt, Mayen pedig néhány évvel később öngyilkos lett. Ugyanabban az évben, két évvel a kislányuk születése után Biasini elhagyta őt. Lelki és testi egészsége kéz a kézben romlottak – így érkezett meg 1981-ben Quiberonba.

Emily Atef filmjében a Robert Gwisdek alakította újságíró nem finomkodik,

az életút valamennyi stációjába beleáll egy-egy kemény kérdéssel. A beszélgetésben nemcsak szerepek, de generációk ütköznek: a kérdező figuráján keresztül a Sissiért rajongó nézők és olvasók igyekszenek megtudni, mi történt hősnőjükkel, és hova tűnt mindenki kedvenc császárnője. Robert Lebeck fotós (a szerepben Charly Hübner), a színésznő régi barátja eközben még mindig csodálja kopott fényű idolját – épp ez ad különleges színezetet a világhírűvé vált fotósorozatnak.

A 3 nap Quiberonban nem csak egy filmcsillag hattyúdala, vagy egy ikonikus képsorozat háttértörténete, de ahogy a vetítéssorozat címe is jelzi, egy félbeszakadt párbeszéd folytatása is a külvilág és Schneider között, ami elől Schneider egész életében menekülni igyekezett.

A hét német filmdíjat (köztük a legjobb film, rendezés és három színészi elismerést) elnyerő mozit

Magyarországon először és egyetlen alkalommal vetítik május 24-én, az Uránia moziban, az Adásszünet? – Félbeszakadt párbeszéd a generációk között, francia és német filmek tükrében című sorozat záró epizódjaként.

A vetítések arra igyekeztek rámutatni, mekkora szakadék húzódik a korosztályok, na meg az általuk átélt élmények között, és mennyire másképp gondolkodnak egy-egy életről vagy történelmi eseményről az egymást követő generációk. Rendhagyó módon a francia filmeket a Goethe Intézetben, a német alkotásokat pedig a Francia Intézetben vetítették – a kínálatban voltak olyan, fesztiválokat és a magyar mozikat is megjáró filmek, mint a Toni Erdmann és a Frantz, de olyan, kevésbé ismert filmek is, mint az Általános iskola, vagy a Club Europa. Utóbbiakhoz hasonlóan a 3 nap Quiberonban vetítését is beszélgetés követi majd.

3 nap Quiberonban – az Adásszünet? – Félbeszakadt párbeszédek a generációk között, francia és német filmek tükrében sorozat záró vetítése

Május 24. 19.30, Uránia mozi Díszterme

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.