Interjú

„Horrorfilm lesz a szerelemről”

Buda Flóra Anna animációs filmrendező

Mikrofilm

Tízperces MOME Anim diplomafilmjével nyert az idei Berlinalén Teddy-díjat. Az Entropia egy fiatal nő belső univerzumába kalauzol.

Magyar Narancs: Számít az neked, hogy a Teddy-díj a hagyományos nemi identitástól eltérő alkotásoknak szól?

Buda Flóra Anna: Az Entropia nem queer filmnek íródott, bár van egy ilyen olvasata is. Az motivált, hogy az öntudatra ébredésről beszéljek, ami szexuális beállítottságtól függetlenül bárkit érint.

MN: A film egy nő három arcát mutatja fel a szexualitáson keresztül.

BFA: Életkori sajátosság, hogy harminc környékén az ember elveszettnek érzi magát. Huszonöt évesen engem is elért a „quarter life crisis”. Az egyetem és az életben való elhelyezkedés közötti időszakban bizonytalan voltam, nem láttam, mire vagyok képes, milyen lehetőségeim lesznek. Magamat sem tudtam igazán definiálni, még nem alakultak ki azok a határok, amelyek a továbblépéshez segítenek. Ezt szerettem volna megfogalmazni egy nem lineáris sztoriban. Alapvetően egy álom inspirált. A film szupermarketben játszódó részét szinte teljesen megálmodtam. Az egész történet onnan indult, hogy megnéztem Michel Gondry Noam Chomskyval készített interjúfilmjét. Van benne egy mondat, hogy mit csinálnál, ha elromlana az időgép, és találkoznál önmagaddal. Ez nagyon megragadott.

MN: Háromféle nőtípusra vetítetted ki az identitáskeresést, egyikük plázajáró, másikuk állatiasan természetközeli, a harmadik egy futurisztikus rendszer foglya.

BFA: Egy ember három aspektusáról van szó, ami éppúgy lehet a test, a lélek, a szellem. Az első próbál megfelelni a társadalmi elvárásoknak, de nem tud beilleszkedni, mint ahogy én sem tudtam. A női szerepekben sem érzem magam komfortosan. A másik teljesen elszigetelten, magányosan, egy szobába zárva él. A forgatókönyv legelső verziójában ez a két alak az erdőben találkozott. Akkor jöttem rá, hogy az énnek ez az állatias része, az ösztönlény sem elhanyagolható tényező. Így született meg a harmadik alak. Nagyon nehéz volt ezt a három világot összehozni úgy, hogy ne legyen köztük egy alá-fölé rendeltség, illetve hogy ne ismételjem önmagam.

Buda Flóra Anna

Buda Flóra Anna

Fotó: Bankó Gábor

MN: Az elmúlásra, a szétbomlásra, a személyiség újrarendeződésére utal a cím?

BFA: Az entrópiának nem kifejezetten a fizikai definíciója érdekelt, hanem az, ahogy a művészettörténetben használják a rohadásra, lebomló folyamatokra való utalásként.

MN: David Lynch hatása szembeötlő.

BFA: Az álmok és a psziché vizsgálata miatt; engem is foglalkoztat a tudatalatti.

MN: Festményekből is merítesz inspirációt?

BFA: Inspirált például Cézanne optikai színkeverése. Cézanne komplementer színeket rak egymás mellé, ami a térhatást erősíti. A fényeknek is nagyon fontos a szerepe. Az inspirál, ha kimegyek a természetbe, és megpróbálom visszaadni a saját szűrőmön keresztül az ott látottakat.

MN: A festészet vitt az animáció felé?

BFA: Mindig is szerettem festeni, de nem terveztem, hogy festő leszek. Kiskorom óta filmrendező akartam lenni. Egy időben divattal is foglalkoztam és zenét tanultam. Az összes komponens, ami érdekelt, egyszer csak összeállt az animációban.

ENTROPIA_TRAILER from flora anna buda on Vimeo.

MN: Nemzetközi projektekben is részt veszel, milyen eltéréseket tapasztalsz a MOME-s és a külföldi animációs képzés között?

BFA: A MOME-n az Anim tanszék kifejezetten a rendezésre specializálódik. Elképesztő mennyiségű film készül már bachelor szinten is, gyakorlatilag az első év végén lehetőséget kapunk néhány perces szerzői filmekre. A németeknél nagyon erős a 3D és a VR tartalomgyártás. A dánok az animációs filmek technikai előkészítésében és gyártásában profik többek között, a MIYU-nál pedig megtapasztalhattam, milyen profi körülmények között dolgozni egy jól felépített rendszerben. A franciáknál az animációs szakma nagyon erős érdekképviselettel rendelkezik, így talán kevésbé darálja be az embert a szabadúszó élet kiszámíthatatlansága.

MN: Most min dolgozol?

BFA: Egy új ötlet kibontásán, egy rövidfilm treatmentjét írom éppen. Kísérleti horrorfilm lesz a szerelemről. S tervezem, hogy pár évre külföldre megyek, és valamelyik alkotói műhelyben dolgozom Dániában vagy Franciaországban.

A cikk eredetileg a Magyar Narancs április 18-i számában jelent meg.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.