Oscar-díjat már nem kap a Semmelweis

  • narancs.hu
  • 2024. december 18.

Mikrofilm

Koltai Lajos filmje nem került föl a szűkített listára, amelyen utoljára 2020-ban szerepelt magyar alkotás.

Kiesett az Oscar-díjért folyó versengésből a Magyarország által nevezett film, a Semmelweis – írja a Telex.

A Koltai Lajos által rendezett mű 84 másikkal együtt indult a legjobb nemzetközi film kategóriájában. Az amerikai filmakadémia bejelentette a különböző kategóriák szűkített listáit, és a nemzetközi filmekén nem szerepel a magyar szülészorvos életét bemutató mű.

 

Norvégia, Szenegál, Franciaország, Lettország, Palesztina, Dánia, Thaiföld, Brazília, Írország, az Egyesült Királyság, Németország, Izland, Kanada, Csehország és Olaszország nevezettje versenyez tovább a jelölésért. Ezekről a filmekről az akadémia tagjai döntenek, akik mint a 15 filmet látták. 

A szűkített listán 2020-ban szerepelt Tóth Barnabás Akik maradtak című munkája, de az Oscar-jelölésig nem jutott el.

Jelöltként utoljára 2017-ben szerepelt magyar film, Enyedi Ildikóé: a Testről és lélekről.

Az Oscar-jelöléseket január 17-én, pénteken jelentik be. A díjátadót 2025. március 2-án, vasárnap rendezik meg a Los Angeles-i Dolby Színházban.

A Semmelweis című filmet 350 ezren nézték meg a mozikban, és népszerű volt a legnagyobb streamingplatformokon.

Ez a cikkünk arról is szól, milyen a film:

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.

Realista karikatúrák

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.