Rég láttunk már ennyire eredeti filmet: Agatha Christie műveit idéző krimi mentheti meg a mozizást

  • Szabó Ádám
  • 2019. december 30.

Mikrofilm

Mégis lenne remény?

Az amerikai bevételi listákat már hosszú ideje folytatások, franchise-ok és adaptációk uralják – így volt ez idén nyáron és a nyakunkat tesszük rá, hogy ez vár ránk jövőre és azután is. Néha azonban egy-egy eredeti forgatókönyvből készült film is képes szolid sikereket elérni – jellemzően a nagyok árnyékában, jó kritikákkal és pozitív nézői visszajelzésekkel megtámogatva szedegetik össze a lehullott morzsákat, ahogy tette azt nyáron a Yesterday vagy a Rocketman.

Csak a hőmérséklet változott augusztus óta, a helyzet nem: a box office élén egy Disney-mozi áll, a változatosság kedvéért egy folytatás: minden idők legnagyobb bevételű animációs filmjének második része, a Jégvarázs 2. Mögötte azonban csupa eredeti film következik, amire már régóta nem volt példa.

Ezek voltak a nyár legnézettebb filmjei a világban: számos meglepetés van köztük

Cseppet sem reménykeltő tendenciák. A ránk szakadó esővel a nyári mozis szezonnak is búcsút mondhatunk. Habár néhány elemzés a szokásosnál is borúlátóbb és minden idők egyik legszörnyűbb blockbuster-évadjának nevezi a 2019-est, a valójában csak az elmúlt pár év sormintája folytatódott: taroltak a folytatások, franchise-ok és szuperhős-filmek; tovább esett az eredeti mozik ázsiója; néhány nagyreményű induló hatalmasat bukott; a Disney pedig mindent vitt.

A legnagyobb hírverés a Tőrbe ejtve című filmet kísérte.

A „ki tette?” típusú bűnügyi mozi középpontjában egy gazdag regényíró áll, akit 85. születésnapján holtan találnak. Az elhunytat körülvevő mindegyik családtag gyanús és különc – a nyomozást a Daniel Craig alakította magándetektív, Benoit Blanc kezdi el. Ha a sztori és az alapfelállás ismerős, az nem a véletlen műve – a film főhajtás Agatha Christie történetei előtt, de a forgatókönyvet is jegyző Rian Johnsonra Alfred Hitchcock is láthatóan nagy hatással volt. Christie sztorijából legutóbb Kenneth Branagh készített filmet: a Gyilkosság az Orient expresszen sztárokkal telezsúfolt feldolgozása azonban csak szolid sikert aratott a nézők és a kritikusok körében is.

Nem úgy a Tőrbe ejtve: a krimitől a Disney-mese árnyékában csak 20-25 milliót reméltek az elemzők, ehhez képest ennek dupláját szedte össze. Jelenleg a 40 milliós büdzséjének már háromszorosánál tart világszinten. Ráadásul a kritikusok is odáig vannak érte: a Rottentomatoeson 96 százalékon áll, a Metacriticen 100/82 a mérlege. Bár nem egy tipikus Oscar-filmről van szó, és a jelöltek kihirdetése is messze van még, de a hirtelen siker hatására néhányan máris sötét lóként kezdtek el beszélni róla – bár a legjobb filmek közé valószínűleg nem fog beférni, forgatókönyvét simán jelölhetik.

A kritikák szerint ugyanis

rég láttunk már ennyire friss és eredeti filmet

– ami azért is meglepő, mert Johnson bevallottan Agatha Christie és a klasszikus nyomozós krimik sablonjaira épített: mindenki gyanús, majd szép lassan lehullnak az álcák, a végén pedig bármit is képzeltünk, tuti meglepődünk, mikor kiderül, hogy ki a gyilkos. A rendező lényegében egész karrierjét a műfaji sablonok átrajzolására és a nézői elvárásokkal való játszadozásra építette. 2005-ben robbant be a Beépülve című filmmel – a tini-noirban Joseph Gordon-Levitt nyomozott eltűnt barátnője után; a bűneset azonban csak kiindulópont volt, hogy Johnson bevezessen minket a gimnáziumot körülvevő alvilágba, közben pedig fejet hajtson a műfaj nagyjai előtt. A Looper – A jövő gyilkosa a sci-fiknek adott vérfrissítést: a szereplők úgy utaztak az időben, hogy pontosan tudták a filmek és könyvek ide vonatkozó szabályait – és magasról tettek is rájuk. Persze Johnson már ekkor is csak úgy feszegette a sablonokat, hogy közben a műfaj keretein belül maradt. Ugyanezt tette a Star Wars: Az utolsó jedikben – sokan ezért utálták, mások épp ezért éltették a mozit: humorával, hangulatával és fordulataival teljesen más volt, mint az elődei, mégsem lógott ki a Star Wars-univerzumból.

Várhatóan a Tőrbe ejtve sem egy egyszerű, nyomozós krimi lesz a fura akcentusú James Bonddal a főszerepben. Johnson igyekezett nemcsak a technológia terén, de a társadalmi mondanivalót illetően is mai kontextusba helyezni a sztorit –

a sznob figurákkal teli mozi sajátos látleletet ad

a felső tízezerről és az alattuk tátongó szakadékról. Hasonló üzenettel bírt az idei Aki bújt című horror is, melyben egy dúsgazdag játékgyáros dinasztia játszott életre-halálra menő bújócskát a családba beházasodó szegény árva menyecskével – a film az év egyik legsikeresebb horrorja volt.

A Tőrbe ejtve azonban csak azután jöhetett létre, hogy Johnson nevét a Star Wars okán megismerte a világ. Az ötlet már a Beépülve után megfogant a fejébe, de mostanáig kellett várni, mire sikerült megvalósítani szerelemprojektjét.

Eredeti filmekre ugyanis csak ritkán áldoznak a stúdiók:

ahelyett, hogy egy friss ötletből készült mozit finanszíroznának, inkább beletolják azt a 30-50 millió dollárt valamelyik nagy folytatás vagy szuperhősfilm marketingjébe. A Tőrbe csalva esete kísértetiesen hasonlít az Eredetére: Christopher Nolan csak azután forgathatta le saját ötletét 2010-ben, hogy előtte a Batman-filmekkel letarolta a kasszákat. Végül az Eredet az év egyik legsikeresebb filmjévé vált, számtalan Oscar-jelölést és töméntelen pénzt összeszedve. Mindkét film bizonyítja tehát, hogy igenis van igény a szép kiállású, eredeti ötletekből készült filmekre – csak épp baromi nehezen kap pénzt ezekre az ember. Ráadásul az Eredet és a Tőrbe ejtve is tele van óriási sztárokkal, akiket legalább olyan nehéz összetrombitálni, mint a büdzsét összeszedni.

A mozi halála felett kesergők azonban nem csak a kriminek örülhettek a közelmúltban: a box office listára ugyanis rendhagyó módon több eredeti film is felkerült – persze csak a Jégvarázs 2 mögé. Szép eredményt ért el a Queen & Slim című mozi, mely a Bonnie és Clyde-sztori egy modern feldolgozása, némi társadalmi felhanggal: főszerepben egy fekete pár áll, akik egy rendőri túlkapás miatt kénytelenek menekülni. Hetekkel a bemutatója után még mindig jó teljesít Az aszfalt királyai, és meglepő siker az Egy kivételes barát is. Utóbbival végre talán Tom Hanks is visszatérhet az Oscar kegyeibe – a feelgood életrajzi film Amerika legendás műsorvezetőjéről, Fred Rogersről szól, akinek gyerekprogramján egész generációk nőttek fel a tengerentúlon.

A Tőrbe ejtve január 2-án érkezik meg a hazai mozikba.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.