Shia LaBeouf jó pár botrányon túl van már – sőt, egyenesen azt az érzést kelti, mintha az emberkedés és a zavaros művészkedés lenne a valódi munkája, amit csak néha-néha szakít meg filmezéssel. December 11-én megjelent azonban a The New York Timesban egy interjú a színész volt barátnőjével, ami a jelek szerint végleg padlóra küldheti a balhés sztárt – épp akkor, amikor úgy tűnt, végre kitör ebből a skatulyából.
Az FKA Twigsként ismert énekes (valódi neve Tahliah Debrett Barnett) nemcsak vádakkal illette LaBeoufot, de keresetet is benyújtott ellene bántalmazás, szexuális erőszak és abuzív kapcsolat fenntartása miatt. A két sztár 2018-2019 között volt együtt, ez alatt a színész szexuális úton terjedő betegséggel fertőzte meg volt kedvesét; de arra is volt példa a nő szerint, hogy miközben együtt autóztak, a férfi kicsatolta övét és azzal fenyegette őt, hogy összetöri a kocsit, ha nem vall neki szerelmet azonnal. Emellett beszélt még fizikai és verbális erőszakról is.
A Time hosszú és fárasztó cikkben gyűjtötte össze LaBeouf valamennyi kirohanását és hepajkodását. A színész kisebb szerepek után az Even Stevens című, 2000-ben kezdődött családi szitkommal vált ismertté, az igazi hírnevet azonban a 2007-es Transformers és az ugyanekkor bemutatott Disturbia című thriller hozta meg számára.
A hírnévvel a rendőrségi ügyek is elkezdődtek:
épp csak betöltötte a 21-et (az Egyesült Államokban ez a felnőtt kor határa), amikor totál részegen próbált cigarettát venni egy boltban, ám nem szolgálták ki, mivel ittas volt. Megpróbálta többszöri átöltözéssel átverni az alkalmazottakat, akik végül rendőrt hívtak rá.
2013-ra a színész már túl volt az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságán, a Transformers második és harmadik epizódján, a Sasszemen és a Tőzsdecápák folytatásán is – karrierje szépen, blockbusterről blockbusterre ívelt, ő azonban nem elégedett meg a sablonos sztár címkéjével, ezért maga is alkotásba fogott. A Howard Cantour című rövidfilmje Cannes-ban mutatkozott be; ez lényegében egy elégedetlen filmkritikus belső monológja, amely azonban, mint később kiderült szinte egy az egyben Daniel Clowes 2007-es képregényének, a Justin M. Damianonak a koppintása az alkotó feltüntetése nélkül. LaBeouf minden platformon letiltotta a művét, majd Tweet-áradatban kért bocsánatot. Itt jön a csattanó: az emelkedett pársorosak szintén másoktól származtak, ám ezt ismét elfelejtette feltüntetni.
A színész tehát úgy kért elnézést a plagizálásért, hogy plagizált.
Egészen érdekes, posztmodern féreglyukba nyerhetünk betekintést, ha végigolvassuk, ki mindenkitől lopott el gondolatokat a sztár: David Mamet író, Tiger Woods golfozó (!), Kanye West – sőt, még egy random, a Yahoo! Answers fórumán posztoló hozzászóló is ott van a meg nem jelölt inspirációk között. Maga LaBeouf egyébként próbálta egyfajta művészi ébredésként aposztrofálni a botrányt, amely során átértelmezte, mit is jelent sztárnak lenni. És ezzel elkezdődött a fájdalmas, sokszor vicces, máskor erőltetett, köldöknézős polgárpukkasztás.
2014-ben Lars von Trier Nimfomániás című filmjének Cannes-i premierjén a férfi főszerepet alakító LaBeouf egy papírzsákkal a fején jelent meg a vörös szőnyegen, melyen a következő felirat állt: „Nem vagyok többé híres”. A szerepet egyébként állítása szerint úgy kapta meg, hogy házipornó-videókat küldött a rendezőnek. (Trier más módon is hatással lehetett rá: annak idején azért tiltották ki a rendezőt Cannes-ból, mert egy interjúban azt nyilatkozta, hogy megérti Hitlert – a Berlini Filmfesztiválon később Trier egy Cannes-i emblémát és a „Persona non grata” feliratot ábrázoló pólóban jelent meg.) Na, de vissza LaBeoufra, aki okozott még meglepetéseket A nimfomániás sajtókörútján. A berlini sajtótájékoztatón például azt mondta: „Amikor a sirályok követik a halászhajókat, az azért van, mert azt hiszik, szardíniát dobnak róluk a tengerbe. Köszönöm szépen” – majd kiviharzott a teremből.
2014 februárjában indította #IAMSORRY vagyis #SAJNÁLOM nevű projektjét, mely során egy ugyanolyan papírzacskót viselt a fején, mint a Cannes-i premierkor, az érdeklődők pedig meglátogathatták őt egy Los Angeles-i művészeti központban és különböző eszközökkel – például egy üveg viszkivel – léphettek vele kapcsolatba. LaBeouf azt nyilatkozta, az 5 napos kísérlet során az egyik látogató megerőszakolta őt – erre beszüntették a projektet, de rendőrségi ügy nem lett belőle.
Ugyanebben az évben a színészt kivezették a Cabaret című Broadway-előadás nézőteréről viselkedése miatt, az estét pedig a börtönben kellett töltenie. Amint kiszabadult, egyből elindult a Haverok fegyverben című film válogatójára. A film főszerepeit végül Jonah Hill és Miles Teller kapták meg, pedig LaBeouf mindent bevetett:
állítólag úgy próbált hatást elérni a válogatón, hogy cipőfűzőjét körbetekerte a fején.
A színész megkapta viszont az egyik szerepet Sia Elastic Heart című videoklipjében. Később azonban az énekesnő azért magyarázkodhatott, mert a színész és a kiskorú szereplőtársa közötti interakció meglehetősen kérdőjelesnek néz ki a kisfilmben.
A következő hónapokban LaBeouf felállított egy livestreamet, ami a szívverését követte; a Central St. Martins művészhallgatóival rögzített egy rövid, mémmé váló improvizációt, majd adott egy „interjút” a Dazed magazinnak, amely során ő és a riporter is úgy meredtek egymásra egy óráig GoPro-val a fejükön, hogy egyikük sem szólalhatott meg.
2015 novemberében ismét őrizetbe vették egy estére, miután ittasan kóválygott a texasi Austin utcáin. Még ugyanebben a hónapban vetítést szervezett saját filmjeiből, miközben egy kamera az ő arckifejezéseit rögzítette. Az #ALLMYMOVIES azon kísérletei egyike volt, amely, ha okozott is szemöldökráncolást, de viszonylag jól fogadta a szakma és a közönség is. 2016-ban aztán 24 órát töltött egy liftben peformance art címszóval
2016 áprilisában egy férfit, aki feltűnően hasonlított rá, pofon vágtak New York utcáin; a színész felhívta az illetőt és elnézést kért tőle – amiért hasonlít rá? Az indítékok nem igazán tiszták, a hírből mindenesetre végre olyan cikkek születtek, amelyek jó fényt vetettek rá. Májusban aztán újabb projektbe fogott: az #TakeMyAnywhere lényege az volt, hogy kitwittelte, éppen merre jár, hogy a rajongók találkozhassanak vele és elvihessék bárhova – vagy épp bármit művelhessenek vele. A beszámolója szerint találkozott érdekes emberekkel, de persze fura dolgok is történtek vele. Év végén alkotótársaival két napot a Sidney-i Operaház előtt töltött egy hasonló projekt keretében, majd 2017 januárjában, felállított egy kamerát egy New York-i múzeumban „Nem fog megosztani minket” felirat alatt – a mondat minden bizonyára Trumpra utalt, bár LaBeoufnél nem lehet biztosra menni. Mindenesetre a színész barátja, Jaden Smith az elnök beiktatásakor 4 órán keresztül mantrázta a sort, magát LeBeoufot pedig állítólag rendőrök vitték el, mikor összebalhézott valakivel, akinek nem tetszett politikai állásfoglalása. A múzeum aztán egy hónappal később leállította a kamerát, mire újra felállították azt Albuquerque-ben, de később ezt is le kellett szedni a folyamatos balhék miatt. Ekkor LaBeouf átvitte az egészet az Egyesült Királyságba, ahol egy zászlót is felállított a „Nem fog megosztani minket” felirattal. Rövid időn belül azonban ezt is el kellett távolítania.
2017 áprilisában újabb kísérletbe fogott: szokásos alkotótársaival, Ronkkoval és Turnerrel egy hónapra elvonultak a világ elől Finnországban egy kabinba – ez volt az #ALONETOGETHER, ami a fentiek után nem vert túl nagy visszhangot. Pár hónappal később LeBeoufot megint lefülelték a hatóságok, miután ittasan próbált cigit lejmolni – ráadásul miután rasszista megjegyzéseket tett a rendőrökre, kénytelen volt a Twitteren bocsánatot kérni. 2018 márciusában az Esquire címlapján szerepelt, a magazinnak adott nagyinterjújában pedig nyíltan mesélt függőségéről, az agresszív apjával való kapcsolatáról és arról, milyen élete volt mellette úgy, hogy közben filmes szerepei miatt gyereksztárrá vált.
A sok zavaros művészeti projekt és magyarázkodás miatt ekkor mintha elindult volna valami.
Élményeiből forgatókönyvet is írt, amiből 2019-ben megszületett a Honey Boy című film. Az önéletrajzi ihletésű drámával maga LaBouf alakítja saját apját – a mozi egyszerre érzékeny portré és hatásos dráma, a színész pedig egyértelműen élete alakítását nyújtotta benne. A hírek szerint miután megjárta a rehabot, rendeződött az élete. Ezzel párhuzamosan pedig szép lassan meg nem értett zseniből egyszerű, stílusos különccé változott volna: GQ az évtized egyik legjobban öltözködő sztárjának nevezte, magatartása pedig egyre kevésbé ingerelte nevetésre az embereket. Színészként is mintha rátalált volna a saját hangjára: kevesebbet játszott, de akkor szinte kivétel nélkül jól választott. Szerepelt az American Honey című független, remek kritikákat kapott felnövés-sztoriban, ő volt McEnroe a Borg/McEnroe-ban és főszerepet játszott a múlt év egyik leginkább szívet melengető indie-jében, a Mogyoróvaj Sólyomban.
A legnagyobb dobása azonban egyértelműen Mundruczó Kornél amerikai bemutatkozása, a Pieces of a Woman volt: ebben ő alakítja a központi pár férfi tagját. Habár a kritikák elsősorban társát, Vanessa Kirbyt dicsérik, a méltatásból LaBeoufnak is kijutott. Azonban ennek, úgy néz ki, a legújabb botránya miatt hamar vége is szakadt. Exbarátnője, FKA Twigs vádjai után a Honey Boy rendezőnője, Alma Har’el az énekesnő oldalára állt, és most úgy néz ki, a Netflix is kihátrált mögüle: a Pieces of a Woman a streamingszolgáltató egyik idei Oscar-várományosának számít, a cég azonban kihúzta LeBeouf nevét a film díj-versenyre készült promóciós anyagaiból. Az Indiewire szerint ettől a film esélyei nem úsztak el, a platform továbbra is nagyszabású kampányt tervez köré, immár elsősorban Kirbyre, Mundruczóra és a forgatókönyvet író Wéber Katára fókuszálva – utóbbit beválasztották a világ 10 legígéretesebb szerzője közé.
A legnagyobb kérdés tehát az, LaBeouf átlépte-e azt a vonalat, ahonnan nincs visszatérés, és Bryan Singerhez és Kevin Spacey-hez hasonlóan végleg margóra kerül – vagy inkább Mel Gibsonra és Robert Downey Jr.-ra hajazva ő karrierje is főnixmadárként támad majd fel? Az idő majd eldönti, mindenesetre tanulságos lehet ebből a szempontból a Variety elemzése Gibson kacskaringós életútjáról – az elemzők szerint a botrányt botrányra halmozó színész-rendezőt azért nem lehet kicsinálni, mert senki nem vár tőle normális viselkedést; zsidózás, hepajkodás, ittas verekedés, mindez belefér a profiljába. Mindezek alapján lehet, hogy LeBeoufnak sem áldozott még le – Johnny Depp esete azonban azt bizonyítja, hogy a szexuális erőszakkal kapcsolatos vádakból kevésbé van visszaút.
