Sorozatként támad fel a Kínai negyed, az eredeti film forgatókönyvírójával és David Fincherrel

  • Szabó Ádám
  • 2019. november 24.

Mikrofilm

Nyugi, Jack Nicholson nincs benne.

Az örökségfilmek korát éljük, amikor gyerekkorunk legféltettebb kedvencei térnek vissza kicsit öregen, kicsit csúnyán, csak azért, hogy átadhassák a stafétabotot – pár millió dollár reményében. Ma már egyenesen ott tartunk, hogy nemcsak a Szellemirtókat, az Indiana Jonest vagy épp a Bill és Tedet folytatják a nosztalgiafaktorra építve, de hozzányúlnak olyan hollywoodi szent tehenekhez is, mint Roman Polanski klasszikusa, a Kínai negyed, melyhez a Deadline értesülései szerint a Netflix rendelt előzmény-sorozatot.

Az 1974-es eredeti egy Jack Nicholson alakította magándetektívről, Jack Gittesől szólt,
aki egy titokzatos asszony megbízására kezd nyomozni, minek során egy óriási ingatlan-panamára bukkan. A sorozat Gittes fiatal éveire koncentrálna, amikor megalapozta praxisát a korrupcióval, bandákkal és mocsokkal teli városban.

A film forgatókönyve nemcsak Oscart nyert annak idején, de ma is tananyagnak számít a filmes iskolákban, és előszeretettel hivatkoznak rá a szakkönyvek is. A Netflixnek szerencsére sikerült megnyerni a sorozathoz a mozi íróját, Robert Towne-t, s nem is akárkivel dolgozhat a műsoron: az egyik producer maga David Fincher lesz, aki lehet, hogy még a pilot rendezésébe is beszáll majd.

Fincher (Hetedik; Harcosok klubja) volt az egyik első A-listás rendező, aki beszállt a sorozatbizniszbe: ő rendezte a Netflix első gigasikerének, a Kártyavárnak az első két részét.Jelenleg szintén a streamingplatformnak dolgozik: saját apja forgatókönyvéből készít életrajzi filmet Az aranypolgár forgatókönyvírójáról.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”