Film

Sötét bűnök

  • Szabó Ádám
  • 2018. január 6.

Mikrofilm

Az igazi komikus az, aki jó pár vígjátéksiker meg bukta után egy-egy drámaibb szerepben is megmutatja, hogy ő bizony komoly színész – szól a hollywoodi kiskáté. Jim Carrey márpedig komikus. Az Ember a Holdon, a Truman Show és az Egy makulátlan elme… viszont tágabb értelemben még mindig vígjátékok, így Carrey már másodjára veselkedik neki valami sötét kriminek.

A Sötét bűnök az amerikai sztár­újságíró, David Grann cikke nyomán készült, és egy kusza lengyel bűnesetről szól – a történtek tehát igazak is, meg sötétek is; nem is tudta eldönteni az amerikai forgalmazó a címet, hol így, hol úgy bukkan fel a film. Nekünk két évvel az eredeti bemutató után a sötét jelző jutott. A sztori szerint egy nyomozó kapcsolatot fedez fel egy üzletember meggyilkolása és egy krimiben leírt gyilkosság között – a nyomok pedig egy bordélyházig vezetnek. Carrey határozott célja lehetett, hogy egykori becenevére rácáfolva egyetlen arcizomrándulás nélkül hozza le a főszereplő nyomozót. E minimáljáték talán még indokolt is, de hogy mi lehetett a művészi koncepció a búvópatakként felbukkanó, majd egy jelenettel később újra eltűnő borzalmas kelet-európai akcentus mögött, az rejtély.

Más rejtéllyel nem is szolgál a mozi: nincsenek valódi figurák, nincs igazi, fordulatokat tartogató történet, és nincs semmi, ami mindezt a katyvaszt összetartaná. Stílus és ütem nélkül követjük a szereplőket a hangulattalan díszletbe, hogy ott aztán Google-fordítóval eszkábált párbeszédekbe elegyedjenek egymással. De hogy a végén ki lesz a gyilkos, az már az alkotókat sem érdekelte.

Forgalmazza a Romis Mozi

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.