Film

Sutka

Mihail Idov: A humorista

  • 2020. december 2.

Mikrofilm

A humor létállapot. A folyamatos (és elsősorban ön-)reflexió állapota, a kevésbé válaszokat kereső, mint inkább a termékeny kérdezésre, a dolgok elrendezettségének megkérdőjelezésére igényt tartó filozófia rokona. A vicc nézőpont, amelyről egyetlen képben tárul fel bonyolult összefüggések esendő természete.

A szovjet humorista jólnevelt. Viccelődik, viccelődget, elvégre a jövő kommunista társadalmának építésében megfáradt elvtársaknak joguk van a szórakozáshoz. Na, persze, a kulturált szórakozáshoz. A szigorúan az emberi esendőség, illetve az apróbb társadalmi problémák tárgykörében minden politikai áthallás virtuóz kikerülésével megfogalmazott, szalonképes poénokat szépen felöltözve, visszafogott jókedvvel illik élvezni. A sárga földig csak az illedelmes vidámkodást követően issza le magát a homo sovieticus, míg előbbi mulattatója elteszi hivatalosan is cenzúrázott műsorának szövegét, és a főelvtársak dácsáiban nyíltan poénkodik a rendszer bornírtságán – vendéglátói, köztük a cenzorok egyikének-másikának gyönyörűségére. 1984 az év, értjük az utalást, az utolsó pártfőtitkár, akiről még korszakot neveztek el, már be van falazva a Múmia mellé, utódai haldokló aggastyánok, a korosztály, amely még komolyan vette a képtelen eszméket és ezen eszmék megvalósításának gonosz gátlástalanságát, már nem tényező. Az elkésett reform (peresztrojka, emlékszik rá valaki?) még sehol. Még rakétákat küldözget az űrbe, és nagyhatalmi gőggel próbál befolyást megtartani (Lengyelország) sőt szerezni (Afganisztán) a birodalom, és egyáltalán nem látszik, hogy a rendszer már megrogyott, pedig maguk között még a fenntartói is elhatárolódnak tőle. Telitalálat egy stand up komikus (akkor még nem így nevezték) alakjában felmutatni ezt az akkori magyar provincián is jól ismert meghasonlottságot.

Hősünk, az igazodni kényszerülő, de talpnyalásra azért nem kapható szocialista celeb sosem tudhatja, hogy megjutalmazzák vagy deportálják, hogy az éjszaka bezörgető KGB-s tisztek szórakozásra vágyó apparatcsikok, részeg főtisztek elé vetik-e kedvelt udvari bolondjukat vagy nyomtalanul eltüntetik valamelyik távoli munkatáborban. Sosem engedélyezett poénjait szó szerint az űrnek tudja elmondani: egy Föld körül keringő asztronautát nevettet Bajkonur vallatószobára emlékeztető bunkeréből. Nem is kérdés, hogy egyszer elszakad a cérna, betelik a pohár, és kibuggyan nemcsak az, amit vezetői körökben mindenki tud, s amin mindenki élcelődik is, hogy a király meztelen, de az is, hogy mindenki, a rendszer összes megalkuvó haszonélvezője is meztelen (mindez egy szaunában, ahol tényleg nem tartja már össze egyenruha a feszülő hasakat és szottyadt ülepeket). Nemcsak a rendszer hazug, de a hazug rendszer fenntartói is procc senkik, hamis minden mozdulatuk, csúnya hazug életüknek – saját privát életüknek, amelynek kivételezettségéért orrokat vertek be és seggeket nyaltak ki – minden pillanata.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

A falu bolondjai

Hadházy Ákos második videón is dokumentált parlamenti találkozása Orbán Viktorral pontosan úgy sikerült, mint az előző, mintha az a több mint két esztendő el sem illant volna, mintha még mindig 2023 júniusa lenne.

A mártír

„Ki ölte meg Charlie Kirköt?” – ezt énekelhetné valamelyik NER-kompatibilis polbeat együttes, ha volnának olyanok.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

A műfaj legnagyobbjaival

Tegye fel a kezét, akinek Bayreuth hallatán először nem Wagner jut eszébe. Nem csoda, hiszen 1876, Wagner Festspielhausának, a kizárólag Wagner-operák előadására épített operaháznak a megnyitása óta a két név elválaszthatatlanul összefonódott. De a városnak van egy másik elsőrangú fesztiválja is.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.