A foci-vb helyszínén beszélgettünk szaúdiakkal, megsejtve a következő órák fejleményeit, az országukban újra kinyitó mozikról…

  • Gera Márton
  • 2018. június 15.

Mikrofilm

Teljesen odavannak érte, de amikor beszéltünk erről, a meccs még hátravolt.

Alighanem az év első felének egyik legmeglepőbb híre volt, hogy ebben az ultrakonzervatív és korábban befelé forduló országban, Szaúd-Arábiában újra kinyithatnak a mozik. A szaúdi kultuszminisztérium még tavasszal adott lehetőséget olyan engedélyek kiadására, melyekkel negyven év után újra működhetnek a filmszínházak a muszlim királyságban. Az 1970-es években a szigorú vallási szabályok szerint irányító vezetők úgy látták, a filmek összeegyeztethetetlenek azzal az iránnyal, amerre Szaúd-Arábiát terelni akarják. Most azonban új idők szeleit lehet érzékelni az országban, ahol áprilisban megnyitott az első mozi. A tervek ráadásul igen ambiciózusok: 2030-ig 350 mozit nyitnának meg az országban, ahol a Saudi Vision 2030 program keretében egyre több szórakozási lehetőséget igyekeznek biztosítani a helyieknek.

false

 

Fotók: Gera Márton

A moszkvai focivébé nyitómeccsére érkező szaúdi szurkolók elsősorban persze nem a mozikról diskuráltak az utcákon, de mi kihasználtuk a lehetőséget, és erről kérdeztük őket még a tegnap elszenvedett, 5:0-s vereséget megelőzően.

„Az első film, amit meg lehetett nézni a moziban, a Fekete Párduc volt. Én ezt nem a moziban láttam, mert a megjelenés előtt már megnéztem”  – meséli egy szaúdi fiatal a Vörös térhez közeli plázában, aki még a pulóverét is leveszi, hogy a szurkolói pólóval bizonyítsa, mennyire drukkol a csapatának. Hogy hogyan tudta megnézni a Fekete Párducot megjelenés előtt, azt nem fejtegeti, de megnyugtat, hogy nem töltötte le. „Most a legújabb Bosszúállók a nagy dobás a moziban, de erre hiába próbáltunk jegyet foglalni, a termek tele voltak. Régebben is voltak filmszínházak, csak filmeket nem lehetett vetíteni bennük: konferenciákat, előadásokat tartottak bennük. A mozik most mindenki számára nyitva vannak, férfiaknak, nőknek, gyerekeknek. Foglalhatunk jegyet az interneten vagy a mozik pénztárában, éppen úgy, ahogy bármelyik más országban teszik az emberek” – meséli, majd a tévhitet is igyekszik eloszlatni, miszerint a szaúdiak korábban nem jutottak hozzá a legújabb filmekhez: „A helyiek legtöbbjének van Netflix-előfizetése, de az HBO is elérhető, és az OSN-nek is van streaming szolgáltatása.”

false

 

Fotó: Gera Márton

„A feleségemmel mentem el a moziba, amikor megnyitott, és őszintén mondom, hogy ez volt a legcsodálatosabb mozi, amit életemben láttam. Tudod, voltam moziban az Egyesült Államokban, Dubajban és más országokban, de ez a legszebb az összes közül. Imádjuk a mozikat” – mondja Muath Al-Jandal, aki jogi tanácsadóként dolgozik Rijádban. Az éppen a Nyikolszkaja utcán hangoló férfi azt mondja, a szaúd-arábiai mozikban kétféle szektor van: egy a férfiaknak, egy pedig a családoknak. De ha valaki csak a feleségével vagy például a húgával érkezik, annak nem kell a többi férfi között moziznia, ő is mehet a családi szektorba. „A mozijegyek 75 szaúdi riálba (20 dollár) kerülnek, ez számunkra egyáltalán nem drága, és mivel a legújabb filmeket játsszák, megérik az árukat” – meséli a férfi, aki szerint az ország mostani vezetése, de kiváltképp a trónörökös, Mohamed bin Szalmán herceg (arról a trónörökösről van szó, aki az év elején a királyi család több tagját, köztük Orbán Viktor egykori kitüntetettjét is letartóztatta korrupció miatt) jó irányba akarja megváltoztatni az országot. „Ma egyre több embert látni az utcákon. Régebben ez nem volt jellemző, mert nem voltak mozik, nem voltak szórakozási lehetőségek. Mindig arra vártunk, hogy nyitott gondolkodású vezetők jöjjenek, a trónörökös végre ilyen. Fiatal, és érti a fiatalokat, érti a világot. Korábban a vezetők a vallásra hivatkoztak, de igazából nem is ismerték a vallás törvényeit. Most boldogok vagyunk, és meggyőződésem, hogy két-három év múlva már egy nagyon más Szaúd-Arábiát fogsz látni.”

Mr. Muath Al-Jandal

Muath Al-Jandal

Fotó: Gera Márton

Két fiatalba szintén a Nyikolszkaja utcán futunk bele. Tőlük hiába kérdezzük a mozikat, mondják, mert ők vidéken élnek, és a filmszínházak egyelőre csak a fővárosban, Rijádban nyílnak. Bár azt állítják, a filmek beszerzésével eddig sem volt gond. „Nekem van Netflixem, ami egy hónapra olcsóbb is, mint egy mozijegy, szóval a mozik számomra nem számítanak annyira” – mondja egyikük, aki szerint a letöltéssel se volt probléma, bár nem biztos benne, de szerinte a kormány eddig se blokkolta a letöltőoldalakat.

Kicsivel távolabb, a Central Parkra hajazó Izmailovo Parkhoz közel találkozunk Rashed Almarrival aki a barátaival jött szurkolni Moszkvába. Ő sem a fővárosban él, így még nem járt a moziban, de elmeséli, hogy hamarosan a városában, Dammámban is nyílik mozi, és szerinte előbb-utóbb minden nagyobb településen lesz filmszínház: „Ha korábban meg akartuk nézni a legújabb filmeket, akkor sem volt azért olyan nehéz dolgunk, mert átmehettünk Bahreinbe, ami tizenöt percre volt tőlünk autóval. De a mozik újranyitása csodálatos dolog, egy új korszak kezdete az országban.”

Rashed Almarri

Rashed Almarri

Fotó: Gera Márton

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.