Rövidfilm

Tengercsepp

Szabó Szonja: Vércsék

Mikrofilm

Ahogy például Hajdu Szabolcs Békeidő c. filmjének esetében is láthattuk, a járvány egyik váratlan hatása – ami egyes filmek esetében előny is – a forgalmazási utak átrendeződése.

Sok alkotó az online premier mellett dönt, ami lehetővé teszi, hogy a filmje olyanokhoz is eljusson, akik azt „normális körülmények” között nem néznék meg. A rövidfilm meglehetősen elhanyagolt forma, sokan a kezdő filmesek kötelező gyakorlási, beavatási állomásaként tekintenek rá, de a legjobb esetben is csak a filmfesztiválok speciális szekcióiba kaparhat helyet magának. Pedig ez nem volt mindig így, rövidfilmeket vetítettek tévében is. Szabó Szonja Vércsék című munkája a rendkívüli helyzet miatt az RTL Klubon debütált, majd rögtön a premier után online ingyenesen elérhetővé vált bárki számára.

A Vércsék illeszkedik a rendező eddigi munkái közé: Szabó Szonja hosszabb játékfilmje – a Komoly dolgok (2010) –, továbbá eddigi kisfilmjei – a Prágai hétvége (2013), A Mentor (2018), de még a Partizánok (2015) is – a felnőtté válás nehézségeit, a kortársak közötti feszültségeket és konfliktusokat és a felnőttekkel folytatott ellentmondásos viszonyokat vizsgálják, különböző korokban és miliőkben.

A Vércsék Mészöly Ágnes Egészpályás indítás című novellája alapján készült, és arra tesz kísérletet, hogy valamiféle generációkon átívelő megértést kovácsoljon. Ugyanaz a nemzedék, amely például a FOMO – Megosztod, és uralkodsz c. filmben különös és kissé taszító földönkívüliek gyülekezetének tűnik, itt meglehetősen ismerős. A Vércsék nevű kézilabdacsapat lányai ugyanolyan megszállott szelfizők és megosztók, de az eltérő médiafogyasztási és közösségi gyakorlatok mögött ugyanazok az indulatok, konfliktusok és vonzódások munkálnak, mint szüleik és nagyszüleik nemzedékében.

Kapcsolatuk öntudatlanul is élő a múlttal és az őket gúzsba kötő felnőttek világnézetével. A szocialista rémálmok nyomait viselő fülledt panelrengetegben edzenek, barátkoznak és lesznek szerelmesek, ami ugyanolyan fullasztó és fojtogató, mint erőszakos edzőjük állandó verbális bántalmazása. Az edző bá’ módszereit tekintve ugyanolyan őskövület, mint a tömbházas városrész, ő ott ragadt le, hogy a fiatal sportolóból az üvöltés és a megalázás hozza ki a maximumot, a lányok pedig csak nyafogni és hisztizni tudnak, ezért velük kétszer olyan keményen kell bánni (Zayzon Zsolt úgy üvölt, hogy beleremegnek a falak). Nincs hozzászokva, hogy ellentmondanak neki, hiszen minden lány az értékes pozícióját és jövőbeli sportkarrierjét félti. Egyedül a dacos Franci mer kiállni ellene. Amikor egy kiábrándító vidéki meccs után edzőjük különösen ocsmányul bánik velük, úgy dönt, végleg otthagyja a csapatot. Amikor beviharzik a tanáriba, hogy közölje döntését, véletlenül meglátja legjobb barátnőjét a férfival…

A Vércsék gyenge pontja, hogy Szabó Szonja rengeteg mindent akar belezsúfolni egy rövidfilmnyi időbe. Generációk közötti és kortárs egymásnak feszülések, konformizmus és lázadás, barátság és csalódás, megalázkodás és hatalommal való visszaélés. Mindezekre csak röpke villanások jutnak. Pedig a néző érzi, hogy egész történetek bontakozhatnának ki, ami különösen az edző és a kamaszlány közötti viszony ábrázolásában kulcskérdés. A játékos elcsábítása a hatalommal való visszaélés és a szexizmus érméjének másik oldala, a pályaszéli ordenáré, hímsoviniszta üvöltözés kéz a kézben jár a tanáriban lebonyolított titkos találkákkal. Egy ilyen „viszony” anatómiája önmagában filmet érne (Nagy Zoltán tavaly bemutatott játékfilmje, a Szép csendben ugyanezt egy zenekar kontextusában tárgyalja egy kívülálló fiú szemszögéből). Megérné ugyanezt egy lány (akár a kihasznált lány) szemszögéből is elmesélni.

Szabó Szonja jelenleg a WAX című tévésorozat tervét fejleszti, ez a Vércsék szereplőinek történetét mesélné tovább – a rövidfilm a széria elődolgozatának tűnik. Vannak benne ígéretes, épp csak meglebbentett ötletcsírák, termékeny feszültségek (a Francit játszó Kelemen Hanna dacos energiáit érdemes volna még jobban kihegyezni Zayzon nyers tahósága ellen), de ez így csak vázlat csupán. Van még mit feltárni abból, hogy mi történik a zárt ajtók mögött, edzők és tanítványok között, hogy milyen áron születnek a győzelmek és az érmek, és mit áldoz fel, aki a profi sportot választja.

Elérhető az RTL Klub Online-on

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.