A fény hozója – Szijjártó Afrikában

  • narancsblog
  • 2013. október 29.

Narancsblog

Legfrissebb hírek szerint Nigériába látogatott Szijjártó Péter, a NER utazó nagykövete – sag schon, mondaná az ember, legalább addig sincs itthon. Különben is: erre még telik az adóforintokból – legalábbis olcsóbb, mint egy újabb stadion. Mindezt csak azért tennénk hozzá, mivel Szijjártó – úgy is, mint gyakorló futsalos – felkereste az afrikai ország labdarúgó-szövetségét, melyet rögtön meglepett egy úgynevezett (Fenyő-féle) gyógyító fényággyal (a végén található leírás szerint epilepszia, bipoláris betegség mániás szakasza, szemnyomás, szívritmuszavarok, alkoholos és kábítószeres befolyásoltság, terhesség és túl sok tippmix-szelvény egyidejű birtoklása esetén ellenjavallt a használata).

Ráadásul Szijjártó – aki ezek szerint nemcsak pártunk és kormányunk kijárójaként, hanem a hazai alternatív gyógyászat porszívóügynökeként, afféle dilettáns orvoslátogatóként is ténykedik – előadást is tartott a fényágy előnyeiről. Ebben kifejtette, hogy az eszköz, mely a polarizált fény jótékony (bár a szkeptikusok által finoman szólva is erősen gyanakodva figyelt) hatására épül, elsőrangú szerepet játszott a magyar labdarúgó-válogatott üdvöskéinek felkészítésében.

Mintha fényágyból keltek volna

Mintha fényágyból keltek volna

 

Focistáink kiadós fényágyazással készülnek a nemzetközi meccsekre és tornákra – utóbbiakat szerencsére már itthon, fotelből, illetve fényágyból szokták követni. Most nyugodtan félretehetjük az iróniát és elfeledkezhetünk arról, hogy Amszterdamban nyilván a fényágy-túladagolás vakíthatta el labdarúgóinkat (valahogy így) – hiszen mi már csak tudjuk: minden tésztának két vége van.

Azt azonban nem hagynánk említés nélkül, hogy a magyar–nigériai labdarúgó-kapcsolatok megacélozására szánt fényágy tökéletesen betalált: a nigériai sportvezetők szerint válogatottjuk (amúgy az Afrika-kupa védői, akik az Etiópia ellen idegenben elért 2-1 után fél lábbal már Brazíliában vannak) remekül tudja majd használni az univerzális gyógyító- és regenerálóeszközt. A futballszerető nigériai emberek érdekében csak remélni tudjuk: bárhogy is, de ne úgy, mint a mieink.

A nigériai út, mondanunk sem kell, teljes sikerrel zárult. Szijjártó személyesen egy dedikált labdát és egy mezt kapott ajándékba – utóbbiból pedig Orbánnak is jutott egy (ahogy ismerjük, a labda további sorsában sem lennénk biztosak).

Egyes hírek szerint a nigériai újságíró kollégák még Szijjártót is visszavonult válogatott focistának nézték. Köztünk szólva, a magyar futball mostani állapotát tekintve ezen meg sem lepődünk: a következő meccsre akár ő és főnöke is kiállhatna.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.