Fő a bizalom – a nyerőgép visszatér

  • narancsblog
  • 2013. október 27.

Narancsblog

Alig egy éve, hogy a parlament sürgős eljárásban megszavazta a nyerőgépek betiltását. A villámintézkedést Lázár János „súlyos nemzetbiztonsági kockázatokkal” indokolta, míg a törvény előterjesztője, Navracsics Tibor azzal jött, hogy „a függőség miatt a társadalom számottevő részében gyakoribbak egyes köznyugalom, élet és testi épség, valamint vagyon elleni, illetve gazdasági bűncselekmények”. Elhangzott az is, hogy a kaszinózás csak a „jómódúak szórakozása lehet”.

Azóta Magyarországon csupán három kaszinó működik: Andy Vajnáé és a Szerencsejáték Zrt.-é Budapesten, egy pedig Sopronban, osztrák többségi tulajdonossal.

Tavasszal Vaszil Kálmán, az E-Casino Szakmai Szövetség, vagyis a betiltott nyerőgépesek elnöke azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy „A legnagyobb magyarországi játékterem-üzemeltető cégek többsége felszámolás alatt áll, néhányan még tartják magukat, hátha valamilyen csoda folytán új koncessziós pályázatot ír ki az állam”.

Lássatok csodát!

Pénteken két Fidesz-robot, Puskás Imre és Ékes József olyan törvényjavaslatot nyújtott be, mely szerint „akit a kormány megbízhatónak minősít, pályázat nélkül is megkaphatja a koncessziós jogot a kaszinónyitásra”. Így mindjárt más! Igaz, hogy a tavalyi törvény indoklásában még az szerepelt, hogy „a pénzügyi kiadások mellett a játékgépezés sokaknál egészségügyi, pszichés zavarokat és károkat okoz, ebből adódóan költségvetési többletkiadással is jár az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben”, most viszont már azzal jönnek, hogy a nyerőgépek tiltása miatt milliárdos adóbevételtől esett el az állam.

Akkor most mi a több? A bevétel hiánya vagy a szerencsejáték-függőkkel kapcsolatos állami kiadások?

De érdekel ez egyetlen Fidesz-képviselőt? Épp elég vastag bőr van a képükön, hogy meg se érezzék, hogyan köpik le saját magukat. El tudják képzelni például Lázár Jánost, ahogy megesik a szíve egy szerencsejáték-függőn, és minden követ megmozgat, hogy segítsen legyőzni káros szenvedélyét? Pláne, ha egy újabb, a trafikmutyihoz hasonlítható méretes disznóság van készülőben. Noha a törvényjavaslatot benyújtó Ékes és Puskás konkrét definícióval szolgál, ki számít majd „megbízható szerencsejáték-szervezőnek” (legalább tíz éve szerencsejáték-szervezéssel foglalkozik Magyarországon, sosem büntették meg ötmillió forintnál nagyobb összegre, és nincs adótartozása), nincs kétségünk afelől, hogy ezt az illetékesek képesek lesznek  rugalmasan kezelni. Eleinte persze biztosan ügyelnek a látszatra, és csak azoknak áll a zászló, akik a csodavárás jegyében nem számolták fel a cégüket, de ki tudja, mi lehet a következő lépés? Például az, hogy megbízható szerencsejáték-szervezővé nyilváníttatnak azok a derék kocsmárosok és/vagy lottózótulajok, akik nemcsak sörcsapolásban vagy kaparós sorsjegy eladásában, de kopogtatócédula-gyűjtésben is jeleskednek.

Ne feledjük, jövőre mozgósítás lesz, és egy háborúban bármi megtörténhet.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.