Fő a bizalom – a nyerőgép visszatér

  • narancsblog
  • 2013. október 27.

Narancsblog

Alig egy éve, hogy a parlament sürgős eljárásban megszavazta a nyerőgépek betiltását. A villámintézkedést Lázár János „súlyos nemzetbiztonsági kockázatokkal” indokolta, míg a törvény előterjesztője, Navracsics Tibor azzal jött, hogy „a függőség miatt a társadalom számottevő részében gyakoribbak egyes köznyugalom, élet és testi épség, valamint vagyon elleni, illetve gazdasági bűncselekmények”. Elhangzott az is, hogy a kaszinózás csak a „jómódúak szórakozása lehet”.

Azóta Magyarországon csupán három kaszinó működik: Andy Vajnáé és a Szerencsejáték Zrt.-é Budapesten, egy pedig Sopronban, osztrák többségi tulajdonossal.

Tavasszal Vaszil Kálmán, az E-Casino Szakmai Szövetség, vagyis a betiltott nyerőgépesek elnöke azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy „A legnagyobb magyarországi játékterem-üzemeltető cégek többsége felszámolás alatt áll, néhányan még tartják magukat, hátha valamilyen csoda folytán új koncessziós pályázatot ír ki az állam”.

Lássatok csodát!

Pénteken két Fidesz-robot, Puskás Imre és Ékes József olyan törvényjavaslatot nyújtott be, mely szerint „akit a kormány megbízhatónak minősít, pályázat nélkül is megkaphatja a koncessziós jogot a kaszinónyitásra”. Így mindjárt más! Igaz, hogy a tavalyi törvény indoklásában még az szerepelt, hogy „a pénzügyi kiadások mellett a játékgépezés sokaknál egészségügyi, pszichés zavarokat és károkat okoz, ebből adódóan költségvetési többletkiadással is jár az egészségügyi és a szociális ellátórendszerben”, most viszont már azzal jönnek, hogy a nyerőgépek tiltása miatt milliárdos adóbevételtől esett el az állam.

Akkor most mi a több? A bevétel hiánya vagy a szerencsejáték-függőkkel kapcsolatos állami kiadások?

De érdekel ez egyetlen Fidesz-képviselőt? Épp elég vastag bőr van a képükön, hogy meg se érezzék, hogyan köpik le saját magukat. El tudják képzelni például Lázár Jánost, ahogy megesik a szíve egy szerencsejáték-függőn, és minden követ megmozgat, hogy segítsen legyőzni káros szenvedélyét? Pláne, ha egy újabb, a trafikmutyihoz hasonlítható méretes disznóság van készülőben. Noha a törvényjavaslatot benyújtó Ékes és Puskás konkrét definícióval szolgál, ki számít majd „megbízható szerencsejáték-szervezőnek” (legalább tíz éve szerencsejáték-szervezéssel foglalkozik Magyarországon, sosem büntették meg ötmillió forintnál nagyobb összegre, és nincs adótartozása), nincs kétségünk afelől, hogy ezt az illetékesek képesek lesznek  rugalmasan kezelni. Eleinte persze biztosan ügyelnek a látszatra, és csak azoknak áll a zászló, akik a csodavárás jegyében nem számolták fel a cégüket, de ki tudja, mi lehet a következő lépés? Például az, hogy megbízható szerencsejáték-szervezővé nyilváníttatnak azok a derék kocsmárosok és/vagy lottózótulajok, akik nemcsak sörcsapolásban vagy kaparós sorsjegy eladásában, de kopogtatócédula-gyűjtésben is jeleskednek.

Ne feledjük, jövőre mozgósítás lesz, és egy háborúban bármi megtörténhet.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.