A négymilliárd forintos válasz – Csányi „visszavág”

  • narancsblog
  • 2013. október 16.

Narancsblog

Maratoni sajtótájékoztatót tartott Csányi Sándor MLSZ-elnök, röviden arról, hogy lehet ugyan firtatni a Magyar Labdarúgó Szövetség felelősségét a válogatott szereplését illetően, de az MLSZ csinál egy csomó klassz dolgot is.

Hisz a válogatott csupán a kirakat, amit most csúnyán betörtek, de az élet megy tovább, előre az utánpótlásért, lesz még vb, a 24 csapatos Európa-bajnokságról nem is szólva, a remény hal meg utoljára, legyen megint külföldi szövetségi kapitány. Az MTI tudósítása szerint nem szeretné, „ha a szövetség munkáját a nemzeti csapat aktuális produkciója alapján határoznák meg”.

false

 

Fotó: MTI

Persze ez az egész sajtótájékoztató arra kellett csupán, hogy elmondjon valamiféle védőbeszédet a szövetséget, illetve a személyét ért támadásokra. Nos, amit az előbbivel kapcsolatban mondott – miszerint az MLSZ a legátláthatóbb, legkevésbé korrupt társaság –, köszönő viszonyban sincs azzal a replikával, amit Deutsch Tamás szánalmas támadására felhozott. A MLSZ elnöke azzal vágott vissza, hogy a Deutsch sportminisztersége idején vásárolt, „beléptetőkapuknak álcázott síkapuk” még mindig a raktárakban állnak, tehát a „twitterhuszár” (Csányi kifejezése), ha valamiben segíteni akar, adja el ezeket. „Egyébként pedig hallgasson.”


Lehet, hogy sokan elégedettek ezzel a beszólással. Jaj, milyen jó, hogy Csányi úr elküldte Tomikát a picsába! Mások nyilván alig várják, hogy az elnöki reakcióra a párt főállású pojácája milyen méretes hülyeséggel áll elő (már elő is állt, ezt írta a Facebookon: „Egyébként én karmolom Sándor bácsi kamikaze stílusban nyomott kapuzárási pánik showját”), hiszen a szórakoztatóipar (a foci is az, nemde?) már csak ilyen.

Ám úgy látszik, az senkinek nem tűnt fel, hogy Csányi mintegy mellékesen szúrta oda, hogy volt itt csávó, aki közpénzből síkapukat vásárolt, vagyis eltapsolt négymilliárd forintot. Csakhogy mit gondoljunk egy olyan szövetségről, annak elnökéről, aki előbb kijelenti, hogy az országban „nincs olyan transzparens, átlátható, korrupciómentes szervezet, mint az MLSZ”, majd előjön egy nyilvánvaló milliárdos csalással – tisztán a poén kedvéért. Aztán ugorjunk, mintha mi sem történt volna… Tessék mondani, ha Gyurcsány sportminisztersége alatt vesznek ilyeneket, akkor is kuss lenne?

Lehet ugyan azt mondani, hogy Deutsch sportminisztersége olyan rég volt, hogy Csányi Sándor még csak az iskolai takarékbélyeget gyűjtögette, de az még sincs rendjén, hogy egy olyan ember, aki a „rendrakás szándékával” érkezett (vagy akit így küldött valaki) az MLSZ élére, a korábbi disznóságokat nemhogy nem akarja tisztázni, egyenesen elbagatellizálja. És ki tudja, még hány síkapu van ennek az átlátható, transzparens, korrupciómentes szervezetnek a raktárában?

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.