A múlt héten a BKK és a rendőrség közös akciója során sikerült egy rokkantnyugdíjas nőt néhány órára lesittelni. Az egész úgy kezdődött, hogy a 62A jelzésű villamoson kiszúrta egy szemfüles ellenőr, hogy a 61 éves asszony bérletszelvénye érvényes, ám fényképes bérletigazolványán – ami tudomásunk szerint tök ingyenes – hamis a pecsét. Igaz, hogy az éber közeg ezt csupán feltételezte, ám épp ennek volt köszönhető az a bravúros leleplezés, hogy ti. az utasnál nincsen személyi igazolvány. A sikeres rajtaütés után az ellenőr nem ismert kegyelmet: az asszony hiába mutatta fel érvényes nyugdíjas-igazolványát, nem volt apelláta, vagy kifizeti a 16 ezres büntetést, vagy jön a yard.
A kétségbeesett utas az utóbbit választotta.
A továbbiakban egy valóban példás hatósági együttműködés vette kezdetét, ami a XIV. kerületi kapitányságon érte el csúcspontját, ahol a nőt öt órán át tartották fogva. Az intézkedésről jegyzőkönyv készült, amit oldalanként 100 forintért másoltak le neki. Jelenleg a Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Kerületi Rendőrkapitánysága hamis magánokirat felhasználása vétség elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen. Mind a BKK, mind a rendőrség köti az ebet a karóhoz, munkatársaik teljesen jogszerűen jártak el. (Az esetről bővebben itt, itt és itt olvashat.)
Lehet, hogy a hatóságok a törvény betűje szerint jártak el.
Talán még azzal sem jöhetnénk, hogy az ellenőr lehetett volna nagyvonalúbb, ha ugyanezt (kicsinyes, rugalmatlan, prosztó stb.) mondhatnánk el munkáltatójáról. Ám úgy tűnik, ha nem az utasokkal szembeni bizalomról, a pénzbehajtásról vagy épp a rokkantak felelősségre vonásáról van szó, a BKK kifejezetten nagyvonalú gesztusokra képes.
Egy mai hír szerint huszonhat bepanaszolt ellenőrt trenírozott egy szakpszichológus. A BKK közleménye szerint az oktatást és továbbképzést a Trafó Kortárs Művészetek Háza különtermében tartották, csakhogy kiderült, hogy az a bizonyos különterem a Trafóval szomszédos Élesztő söröző volt. Mivel az eseményen részt vevő alkalmazottak nem nyilatkozhatnak, és azt sem tudni, hogy az ellenőrökkel kapcsolatos panaszokat vizsgálták-e és ha igen, milyen eredménnyel, tényleg csak arra hagyatkozhatunk, ami biztos: a cech 500 ezer forint volt, a helyszín egy kocsma, a résztvevők pedig különösen tapló ellenőrök.
A cég szerint azonban a helyszín „semmiképpen nem minősíthető sörözőnek”. Akkor mi a bánatos lidércnyomásnak? Pszichiátriának vagy imaháznak? Márpedig ha az Élesztő söröző nem söröző, akkor – lásd a fenti példát – a nyugdíjas-igazolvány sem nyugdíjas-igazolvány. A panasz meg egyenesen dicséret, az utas pedig természetesen nem tekinthető utasnak. Így kerek a világ.
