Január 1-től, a miniszterelnök Várba költözésének napjától új szabályok érvényesek a Budai Palotanegyed közterületeinek használatára. Az erről szóló kormányrendelet – amit a napi.hu szúrt ki – a jogbiztonság nagyobb dicséretére már december 27-én megjelent a Magyar Közlönyben.
Az Orbán Viktor (s.k.) által jegyzett rendelet a 100 százalékban állami tulajdonú Várgondnokság Kft. kezelésébe adja a Vár közterületeit, azok használatához mostantól a Várgondnokság előzetes engedélye (és némi kápé megfizetése) szükséges. Kivétel a rendeltetésszerű vagy turisztikai célú használat, közkeletű nevén bámészkodás.
| ||
A gyülekezési jog gyakorlását jó okkal vélhetnénk a közterület rendeltetésszerű használatának, de a rendelet szövegezése és a kormány (valamint a rendőrség) eddigi hozzáállása nem sok kétséget hagy afelől, hogy a jogszabályt kifejezetten a kormányellenes tüntetések megakadályozására írták. A Várgondnokság más okok mellett akkor is megtagadhatja a hozzájárulást a tervezett rendezvénytől, ha az „sérti a Budai Palotanegyed mint nemzeti emlékhely méltóságát, történelmi jelentőségét” vagy „a védett személyek és kijelölt létesítmények védelmét ellátó szervezet álláspontja szerint akadályozza a védelem ellátását.”
Nem ez az első próbálkozás a tüntetések visszavágására. Októberben azért kellett új gyülekezési törvényt elfogadni, mert az Alkotmánybíróság egy Orbán háza előtt megtiltott demonstráció ügyében eljárva mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, aminek azzal együtt is elég rossz az optikája, hogy a régi gyülekezési törvény szakértők szerint is ráncfelvarrásra szorult.
„Orbán Viktor háza szent és sérthetetlen"
Az október 1-től hatályos gyülekezési törvény az eddiginél több lehetőséget ad a tüntetések előzetes megtiltására. A törvény kritikusai szerint ez a gyülekezési jog lényegét veszélyezteti. Mások úgy vélik, a bíróságokon múlik majd, mit jelent a gyakorlatban az új szabályozás. Két gyakorló jogásszal beszélgettünk.
Még kevésbé egyeztethető össze a joguralom elvével, hogy a miniszterelnök Cinege utcai otthona előtt a régi törvény alapján is szakmányban tiltotta be a tüntetéseket a rendőrség (jogellenesen), az októberi törvény pedig újabb indokokat szolgáltat ehhez, például a magánélet védelmét. Szintén az októberi módosítás eredménye, hogy immár a rendezvények erőszakmentes megzavarása is bűncselekménynek számít, amivel Orbán Viktor kifütyülésétől, megdobálásától stb. igyekszik elvenni az emberek kedvét a hatalom.
Novemberben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy olyan törvényjavaslatot is benyújtott, amely az állami ünnepségek idején a szimbolikus budapesti közterületeket kivette volna a gyülekezési jog hatálya alól, és az önkormányzatoknak további jogot adott volna a lista bővítésére. Ezt a javaslatot előbb enyhítették, később visszavonták, jelenleg „átdolgozás” alatt van.
Ezen szándékok mind egy irányba mutatnak, a „jog” által az emberek elégedetlenségétől megvédeni kívánt „védett személy” nem más, mint Orbán Viktor. Egyszemélyi irányításon alapuló autoriter rendszerekre nézve nincs veszélyesebb annál, amikor a düh, az irónia vagy a gúny személyesen a vezető ellen irányul.
Ezért kerül Orbán minden olyan vitát vagy interjút, ahol lebőghetne, és ezért van kiadva az állami hirdetésekkel pórázon tartott „ellenzéki” médiumoknak, hogy a miniszterelnöktől és családjától maradjanak távol. De végső soron „Mészáros Lőrinc” kitalálása és felépítése az ország leggazdagabb embereként is ugyanazt a célt szolgálja, mint a kellemetlen demonstrációk betiltása: elfedni a tényt, hogy a király meztelen.
A decemberi tüntetéshullám, a parlamenti és parlamenten kívüli ellenzék aktivizálódása azt jelezte, hogy az ország nem orbánista része érzi, kit kell a tiltakozás középpontjába állítani. A tüntetések alkotmányellenes korlátozását megengedő szabályok ellenére erre továbbra is lesz lehetőség. Bízhatunk az elemi felháborodás erejében és a bírói függetlenség maradékában.
