Az utcai harcos, aki kitiltja az utcájából a vele egyet nem értőket

  • narancs.hu
  • 2018. december 30.

Narancsblog

Orbán Viktor házánál eddig sem volt könnyű tüntetni, mostantól annak is elejét venné, hogy a munkahelyén megzavarják.

Január 1-től, a miniszterelnök Várba költözésének napjától új szabályok érvényesek a Budai Palotanegyed közterületeinek használatára. Az erről szóló kormányrendelet – amit a napi.hu szúrt ki – a jogbiztonság nagyobb dicséretére már december 27-én megjelent a Magyar Közlönyben.

Az Orbán Viktor (s.k.) által jegyzett rendelet a 100 százalékban állami tulajdonú Várgondnokság Kft. kezelésébe adja a Vár közterületeit, azok használatához mostantól a Várgondnokság előzetes engedélye (és némi kápé megfizetése) szükséges. Kivétel a rendeltetésszerű vagy turisztikai célú használat, közkeletű nevén bámészkodás.

Tüntetők a Várban december 21-én

Tüntetők a Várban december 21-én

Fotó: Sióréti Gábor

A gyülekezési jog gyakorlását jó okkal vélhetnénk a közterület rendeltetésszerű használatának, de a rendelet szövegezése és a kormány (valamint a rendőrség) eddigi hozzáállása nem sok kétséget hagy afelől, hogy a jogszabályt kifejezetten a kormányellenes tüntetések megakadályozására írták. A Várgondnokság más okok mellett akkor is megtagadhatja a hozzájárulást a tervezett rendezvénytől, ha az „sérti a  Budai Palotanegyed mint nemzeti emlékhely méltóságát, történelmi jelentőségét” vagy „a védett személyek és kijelölt létesítmények védelmét ellátó szervezet álláspontja szerint akadályozza a védelem ellátását.”

Nem ez az első próbálkozás a tüntetések visszavágására. Októberben azért kellett új gyülekezési törvényt elfogadni, mert az Alkotmánybíróság egy Orbán háza előtt megtiltott demonstráció ügyében eljárva mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, aminek azzal együtt is elég rossz az optikája, hogy a régi gyülekezési törvény szakértők szerint is ráncfelvarrásra szorult.

„Orbán Viktor háza szent és sérthetetlen"

Az október 1-től hatályos gyülekezési törvény az eddiginél több lehetőséget ad a tüntetések előzetes megtiltására. A törvény kritikusai szerint ez a gyülekezési jog lényegét veszélyezteti. Mások úgy vélik, a bíróságokon múlik majd, mit jelent a gyakorlatban az új szabályozás. Két gyakorló jogásszal beszélgettünk.

Még kevésbé egyeztethető össze a joguralom elvével, hogy a miniszterelnök Cinege utcai otthona előtt a régi törvény alapján is szakmányban tiltotta be a tüntetéseket a rendőrség (jogellenesen), az októberi törvény pedig újabb indokokat szolgáltat ehhez, például a magánélet védelmét. Szintén az októberi módosítás eredménye, hogy immár a rendezvények erőszakmentes megzavarása is bűncselekménynek számít, amivel Orbán Viktor kifütyülésétől, megdobálásától stb. igyekszik elvenni az emberek kedvét a hatalom.

Novemberben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy olyan törvényjavaslatot is benyújtott, amely az állami ünnepségek idején a szimbolikus budapesti közterületeket kivette volna a gyülekezési jog hatálya alól, és az önkormányzatoknak további jogot adott volna a lista bővítésére. Ezt a javaslatot előbb enyhítették, később visszavonták, jelenleg „átdolgozás” alatt van.

Ezen szándékok mind egy irányba mutatnak, a „jog” által az emberek elégedetlenségétől megvédeni kívánt „védett személy” nem más, mint Orbán Viktor. Egyszemélyi irányításon alapuló autoriter rendszerekre nézve nincs veszélyesebb annál, amikor a düh, az irónia vagy a gúny személyesen a vezető ellen irányul.

Ezért kerül Orbán minden olyan vitát vagy interjút, ahol lebőghetne, és ezért van kiadva az állami hirdetésekkel pórázon tartott „ellenzéki” médiumoknak, hogy a miniszterelnöktől és családjától maradjanak távol. De végső soron „Mészáros Lőrinc” kitalálása és felépítése az ország leggazdagabb embereként is ugyanazt a célt szolgálja, mint a kellemetlen demonstrációk betiltása: elfedni a tényt, hogy a király meztelen.

A decemberi tüntetéshullám, a parlamenti és parlamenten kívüli ellenzék aktivizálódása azt jelezte, hogy az ország nem orbánista része érzi, kit kell a tiltakozás középpontjába állítani. A tüntetések alkotmányellenes korlátozását megengedő szabályok ellenére erre továbbra is lesz lehetőség. Bízhatunk az elemi felháborodás erejében és a bírói függetlenség maradékában.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.