Bizony, dalolva ment – az ünnepi számháborúról

  • narancsblog
  • 2012. október 25.

Narancsblog

Amíg a kormányzati propaganda vakon bízik a százezrek emlegetésének bűverejében, addig állami szerveink buzgón szállítják a hasra ütéssel és ezoterikus matematikai műveletekkel nyert minimum hatjegyű számokat.

Az idei október 23-i ünnep az újdonság erejével hatott – sok más mellett – a kreatív tömegszámolás elmélete és gyakorlata szempontjából is. Míg korábban önjelölt népszámlálóknak kellett megbízható becslést adniuk (ki ne emlékezne a rendre egymilliós létszámú fideszes nagygyűlésekre), most már a profik is beszálltak. A Pintér Sándor vaskeze alatt rendkívüli szakszerűséggel működő BM ezúttal új arcát mutatta meg: számolni is tud, még ha erre a produkciójára nem is osztják ki a matematika Nobeljének nevezett Abel-érmet.

Milla


Milla

Fotó: MTI – Marjai János

Az indexes kolléga megverése kapcsán amúgy is egy kalap alá vett és egy füst alatt erőszakosnak minősített ellenzék ilyen-olyan rendezvényeire nem sok szót fecséreltek. Milla: 20 rugó, Jobbik: pár ezer, Gyurcsány: pár száz. (A Milla saját becslése szerint egyébként március 15-i demonstrációjukat hetvenezren hallgatták – sokkal kevesebben pedig október 23-án sem voltak a Szabad sajtó útján.) No de a békemenet és a Kossuth téri Orbán-gyűlés kapcsán végre elszabadulhatott a népszámlálói fantázia! Miután a Széna térről indult békemenet összlétszámát (eddig a köz elől titokban tartott algoritmusok segítségével) sikerült 150 ezerben meghatározni, egy váratlan logikai tigrisugrással úgy döntöttek, hogy a 150 ezer (ez a belvárosi szabad terek viszonylagos szűkösségéhez képest így is irgalmatlan létszám) a Kossuth térre érve hirtelen, talán maghasadás révén 400 ezerre (azaz 2,5-3-szorosára!) duzzadt. Ezen a ponton bevethetjük a korábbi tömegrendezvények kapcsán alkalmazott mértékadó becsléseket is, melyek szerint a Kossuth téren és a környező tereken, utcákon rendkívüli zsúfoltság mellett sem fér el több mint 200-220 ezer ember. De minek tennénk: a jelen példában nem is a konkrét adatok az érdekesek, hanem az, hogy a pillanatnyi helyzetben (s mivel beszédében derék miniszterelnökünk sem bírt különbet kisütni) ezek a puszta számok jelentik a kormánytábor számára az egyetlen kapaszkodót. Mint amikor az amúgy gyalázott, de mesterhármast szerző középcsatár felmutat az eredményjelző táblára (vagy hát mit is beszélünk: ahhoz legalább gólokat kellett rúgni). És míg a kormányzati propaganda vakon bízik a százezrek emlegetésének bűverejében (gondolván: egyszer már bejött a dolog, hiszen 2010 tavaszán tényleg elment 2,5 millió szavazójuk a fülkéig), addig állami szerveink buzgón szállítják a hasra ütéssel és ezoterikus matematikai műveletekkel nyert minimum hatjegyű számokat.

Orbán


Orbán

Fotó: MTI – Kovács Attila

S a történet itt nem is ér véget, hiszen ezek a kalkulusok, immáron elszakadva mindenféle észlelési tapasztalattól, afféle kanonikus értékekké változnak, melyeket csupán a szentségnek szóló tisztelettel és a felsőbb hatalmak előtt leborulva szabad emlegetni – még a külföldi sajtónak is. Tegnap este az események manipulatív és célzatos bemutatásában élen járó köztévé híradójában maga a fékezhetetlen agyvelejű Kumin Ferenc, a nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tartotta kötelességének, hogy körkörös lecseszésnek vesse alá ama hazug, manipulatív (persze nyugati…) sajtótermékeket, amelyek nem tudták kellő szolgaisággal felböfögni az immár szentírásnak vélt számokat.

Hogy végre rögzüljön a törzsanyag, most leírjuk Népsport-nyelven is a megmásíthatatlan tényeket. A jegyzőkönyv szerinti végeredmény: 400 ezer – 20 ezer, látta: 15 millió néző, vezette: Áder, a mezőny legjobbja: Orbán. Tisztára kár volna, ha egészen március 15-ig kéne várnunk a következő fordulóig.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.