Újabb hangulatkeltés az MNB ellen

  • narancsblog
  • 2012. október 19.

Narancsblog

Színtiszta vegzatúra a kormány legújabb akciója az MNB ellen. A központi bank átláthatóságának és ellenőrzésének szempontjából sincs különösebb hozadéka annak az új törvénymódosító javaslatnak, amely ezentúl a jegybank felügyelőbizottsága és az Állami Számvevőszék mellett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (KEHI) is betekintést engedne az MNB-ben keletkezett összes adatba, valamint hozzáférést minden információhoz. Az MNB és a jegybank függetlenségéért kiálló sajtó Navracsics javaslatára egyként gonoszt kiált: a totális ellenőrzés rémét vizionálják. Mi inkább úgy látjuk, az államnak eddig is megvolt a lehetősége az – egyébként prudens működésre kötelezett és úgy is működő – intézmény totális ellenőrzésére. Igaz ugyan, hogy a KEHI képviselői nem estek át azon a C típusú átvilágításon, amelyen a fenti intézmények képviselői, így felelősségük sem olyan nagy, de az is igaz, hogy nem a KEHI lesz az első az MNB-t ellenőrzők sorában, amelyik nem a megfelelő gondossággal jár el: Járai Zsigmond, a felügyelőbizottság elnöke korábban bőven kekeckedett a jegybankkal, támadta annak vezetését, s játszotta már el azt, amit az Orbán-kormány más, fontos állami vállalatoknál a KEHI-re bízott: keltette a hangulatot az MNB vezetése ellen olyan ködös, később teljesen bizonyíthatatlannak mutatkozó állításokkal, mint például, hogy „számos szabálytalanság, visszaélések gyanúja, valamint összeférhetetlenség merült fel a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásával és egyes szerződéseivel kapcsolatban”. (Az is igaz, hogy aztán Járai Matolcsy leváltását követelte, és így megszűnt köztük a barátság.)

Most is hangulatkeltés folyik – és időhúzás. Mivel a módosító indítványról sem az MNB-vel, sem az Európai Központi Bankkal (EKB) nem egyeztettek, noha ez kötelező lett volna, s mivel ismét a jegybank függetlenségét formálisan sértő intézkedésről van szó, az EKB és az IMF biztos, hogy kötözködni fog. Ez pedig alkalmat ad Orbánéknak arra, hogy egy ideig ismét a szabadságharcost játsszák, vagy – majd ha úgy látják jónak – nagylelkűen kukázzák az egész agyszüleményt, és végre megállapodjanak az IMF-fel.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.