Büszkén béget – A magyarság csúcsteljesítménye

  • narancsblog
  • 2013. július 23.

Narancsblog

Kezdetben a hungarikum olyasmit jelentett, amire méltán lehetünk büszkék, s amiért feltekint ránk a nagyvilág. Tokaji aszú, Rubik-kocka, pulikutya és így tovább. Aztán beszállt a buliba a politika, épp egy éve született meg az úgynevezett hungarikumtörvény, ami szerint „hungarikum az, amit a Hungarikum Bizottság (HB) annak minősít”.

Noha a törvény a magyarság csúcsteljesítményeit említi, jellemző, hogy a bizottság adminisztratív feladatait a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztálya látja el, elnöke pedig maga az agrárminiszter, amiből nem tudunk másra következtetni, csak arra, hogy a hungarikumok piacán a kaja meg a pia elsőbbséget élvez. Szereti ön Bartók Bélát? És a törkölypálinkát? Na ugye…

Csakhogy létezik egy alternatív szervezet az agrártárcától függetlenül. A Hungarikum Szövetség, ami öndefiníciója szerint „a közfelkiáltásos hungarikumalkotókat fogja össze, segíti »az érték a mérték« jelmondata kiteljesítését, az értékalapú nemzeti közös többszörös kialakítását”. Nekik a törvény szerint nem osztottak lapot, ám úgy tűnik, az is baj, ha kritizálják a HB döntéseit. Mert mi is történt? A szövetség szerint a karcagi birkapörköltet nem kéne a magyarság csúcsteljesítményei közé sorolni, mire Fazekas miniszter sajtósai keményen visszavágtak, hogy de igen. Sőt éppenhogy azt kellene. Reményeik szerint hamarosan a szegedi halászlé is hasonló sosra jut.

Azért elgondolkodtató, hogy miért épp a karcagi birkapörkölt lett az első olyan ételrecept, amit hungarikummá minősítettek. Az mindesetre különös, hogy Fazekas épp akkor jelentette be az örömhírt a  XV. Karcagi Birkafesztiválon, amikor Áder János aláírta a földtörvényt. Ha a miniszternek aznap a mátraverebesi falunapon van jelenése, akkor lehet, hogy a mátrai borzaskát minősíti hungarikumnak. Esetleg a Vidróczkit kereső birkanyájat?

Ne legyenek illúzióink, ha a napi politikai érdek, rokon, haver úgy kívánja, a Hungarikum Bizottság bármit képes a magyarság csúcsteljesítményének minősíteni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.