Kezdetben a hungarikum olyasmit jelentett, amire méltán lehetünk büszkék, s amiért feltekint ránk a nagyvilág. Tokaji aszú, Rubik-kocka, pulikutya és így tovább. Aztán beszállt a buliba a politika, épp egy éve született meg az úgynevezett hungarikumtörvény, ami szerint „hungarikum az, amit a Hungarikum Bizottság (HB) annak minősít”.
Noha a törvény a magyarság csúcsteljesítményeit említi, jellemző, hogy a bizottság adminisztratív feladatait a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztálya látja el, elnöke pedig maga az agrárminiszter, amiből nem tudunk másra következtetni, csak arra, hogy a hungarikumok piacán a kaja meg a pia elsőbbséget élvez. Szereti ön Bartók Bélát? És a törkölypálinkát? Na ugye…
Csakhogy létezik egy alternatív szervezet az agrártárcától függetlenül. A Hungarikum Szövetség, ami öndefiníciója szerint „a közfelkiáltásos hungarikumalkotókat fogja össze, segíti »az érték a mérték« jelmondata kiteljesítését, az értékalapú nemzeti közös többszörös kialakítását”. Nekik a törvény szerint nem osztottak lapot, ám úgy tűnik, az is baj, ha kritizálják a HB döntéseit. Mert mi is történt? A szövetség szerint a karcagi birkapörköltet nem kéne a magyarság csúcsteljesítményei közé sorolni, mire Fazekas miniszter sajtósai keményen visszavágtak, hogy de igen. Sőt éppenhogy azt kellene. Reményeik szerint hamarosan a szegedi halászlé is hasonló sosra jut.
Azért elgondolkodtató, hogy miért épp a karcagi birkapörkölt lett az első olyan ételrecept, amit hungarikummá minősítettek. Az mindesetre különös, hogy Fazekas épp akkor jelentette be az örömhírt a XV. Karcagi Birkafesztiválon, amikor Áder János aláírta a földtörvényt. Ha a miniszternek aznap a mátraverebesi falunapon van jelenése, akkor lehet, hogy a mátrai borzaskát minősíti hungarikumnak. Esetleg a Vidróczkit kereső birkanyájat?
Ne legyenek illúzióink, ha a napi politikai érdek, rokon, haver úgy kívánja, a Hungarikum Bizottság bármit képes a magyarság csúcsteljesítményének minősíteni.
