Büszkén béget – A magyarság csúcsteljesítménye

  • narancsblog
  • 2013. július 23.

Narancsblog

Kezdetben a hungarikum olyasmit jelentett, amire méltán lehetünk büszkék, s amiért feltekint ránk a nagyvilág. Tokaji aszú, Rubik-kocka, pulikutya és így tovább. Aztán beszállt a buliba a politika, épp egy éve született meg az úgynevezett hungarikumtörvény, ami szerint „hungarikum az, amit a Hungarikum Bizottság (HB) annak minősít”.

Noha a törvény a magyarság csúcsteljesítményeit említi, jellemző, hogy a bizottság adminisztratív feladatait a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztálya látja el, elnöke pedig maga az agrárminiszter, amiből nem tudunk másra következtetni, csak arra, hogy a hungarikumok piacán a kaja meg a pia elsőbbséget élvez. Szereti ön Bartók Bélát? És a törkölypálinkát? Na ugye…

Csakhogy létezik egy alternatív szervezet az agrártárcától függetlenül. A Hungarikum Szövetség, ami öndefiníciója szerint „a közfelkiáltásos hungarikumalkotókat fogja össze, segíti »az érték a mérték« jelmondata kiteljesítését, az értékalapú nemzeti közös többszörös kialakítását”. Nekik a törvény szerint nem osztottak lapot, ám úgy tűnik, az is baj, ha kritizálják a HB döntéseit. Mert mi is történt? A szövetség szerint a karcagi birkapörköltet nem kéne a magyarság csúcsteljesítményei közé sorolni, mire Fazekas miniszter sajtósai keményen visszavágtak, hogy de igen. Sőt éppenhogy azt kellene. Reményeik szerint hamarosan a szegedi halászlé is hasonló sosra jut.

Azért elgondolkodtató, hogy miért épp a karcagi birkapörkölt lett az első olyan ételrecept, amit hungarikummá minősítettek. Az mindesetre különös, hogy Fazekas épp akkor jelentette be az örömhírt a  XV. Karcagi Birkafesztiválon, amikor Áder János aláírta a földtörvényt. Ha a miniszternek aznap a mátraverebesi falunapon van jelenése, akkor lehet, hogy a mátrai borzaskát minősíti hungarikumnak. Esetleg a Vidróczkit kereső birkanyájat?

Ne legyenek illúzióink, ha a napi politikai érdek, rokon, haver úgy kívánja, a Hungarikum Bizottság bármit képes a magyarság csúcsteljesítményének minősíteni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.