Büszkén béget – A magyarság csúcsteljesítménye

  • narancsblog
  • 2013. július 23.

Narancsblog

Kezdetben a hungarikum olyasmit jelentett, amire méltán lehetünk büszkék, s amiért feltekint ránk a nagyvilág. Tokaji aszú, Rubik-kocka, pulikutya és így tovább. Aztán beszállt a buliba a politika, épp egy éve született meg az úgynevezett hungarikumtörvény, ami szerint „hungarikum az, amit a Hungarikum Bizottság (HB) annak minősít”.

Noha a törvény a magyarság csúcsteljesítményeit említi, jellemző, hogy a bizottság adminisztratív feladatait a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozási főosztálya látja el, elnöke pedig maga az agrárminiszter, amiből nem tudunk másra következtetni, csak arra, hogy a hungarikumok piacán a kaja meg a pia elsőbbséget élvez. Szereti ön Bartók Bélát? És a törkölypálinkát? Na ugye…

Csakhogy létezik egy alternatív szervezet az agrártárcától függetlenül. A Hungarikum Szövetség, ami öndefiníciója szerint „a közfelkiáltásos hungarikumalkotókat fogja össze, segíti »az érték a mérték« jelmondata kiteljesítését, az értékalapú nemzeti közös többszörös kialakítását”. Nekik a törvény szerint nem osztottak lapot, ám úgy tűnik, az is baj, ha kritizálják a HB döntéseit. Mert mi is történt? A szövetség szerint a karcagi birkapörköltet nem kéne a magyarság csúcsteljesítményei közé sorolni, mire Fazekas miniszter sajtósai keményen visszavágtak, hogy de igen. Sőt éppenhogy azt kellene. Reményeik szerint hamarosan a szegedi halászlé is hasonló sosra jut.

Azért elgondolkodtató, hogy miért épp a karcagi birkapörkölt lett az első olyan ételrecept, amit hungarikummá minősítettek. Az mindesetre különös, hogy Fazekas épp akkor jelentette be az örömhírt a  XV. Karcagi Birkafesztiválon, amikor Áder János aláírta a földtörvényt. Ha a miniszternek aznap a mátraverebesi falunapon van jelenése, akkor lehet, hogy a mátrai borzaskát minősíti hungarikumnak. Esetleg a Vidróczkit kereső birkanyájat?

Ne legyenek illúzióink, ha a napi politikai érdek, rokon, haver úgy kívánja, a Hungarikum Bizottság bármit képes a magyarság csúcsteljesítményének minősíteni.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.