Csak Orbán Viktornak köszönhetik a britek, hogy holnap még EU-tagok lesznek

  • narancs.hu
  • 2016. június 23.

Narancsblog

Minden oka megvan a királynőnek, hogy Felcsútra látogasson. S menjen egy kört a kisvasúttal.

Hamarosan megtudjuk az eredményt, hogy akkor most mennek vagy maradnak a britek. Szerintünk maradnak. S meg is mondjuk, hogy miért maradnak. Azért maradnak, mert rájuk szóltunk, igen, mi, a mindig győztes magyarok, hogy maradjatok má’! S kire hallgatnának, ha nem ránk, ugyebár. E szép siker apropóján idézzük most fel, hogy mi mindent tettünk a bennmaradásukért.

*

A múlt héten nagy csinnadrattával jelentette be a kormány, hogy Orbán Viktor aláírásával az EU-ban maradás mellett kampányoló hirdetést tesz közzé a Brexit népszavazás előtt. Orbán hétfőn juttatta el üzenetét a Daily Mail olvasóihoz: „A döntés a tietek, de Magyarország büszke arra, hogy veletek együtt az Európai Unió tagja lehet”.

false

Eleve kérdéses, hogy egy leginkább a káeurópai munkavállalók körül kulminálódó népszavazási kampányban nem kontraproduktív-e, ha egy káeurópai kormányfő szólal fel a bennmaradásért. Mindenesetre a kormányzati kommunikátorok javára írható, hogy ezúttal legalább eltalálták a célközönséghez illő – angol – nyelvet, és nyelvtani hibát sem vétettek a szövegben (bár sokat adtunk volna egy húszmillióért vett „Same in English!” hirdetésért). Ha más értelme nem is volt, Orbán sajátos „európai államférfi” imázsát kétségkívül ápolhatta volna az akció.

Aztán csak beütött a gebasz. A Telegraph

éppen a hirdetés közreadásának napján

számolt be arról, hogy az EU csalás elleni hivatala (OLAF) vizsgálja a felcsúti kisvasút projektet. A 600 millió forintnyi uniós támogatásból épült vonalon napi 2500–7000 utast ígért a kormány, a valóságban azonban jó, ha 30-an arra tévednek. A kormány nevében Csepreghy Nándor államtitkár sietve cáfolt: mi eredetileg is 27-28 utassal számoltunk (még túl is teljesítettük azt a rohadt kvótát, nemde?), a 2500-as szám félreértés, az a vonal teljes kapacitását jelenti.

Bár Jávor Benedek EP-képviselő szerint maga az Európai Bizottság sem tartja elfogadhatónak a 30-as létszámot, egyelőre nyitva hagyhatjuk a kérdést, hogy hazudik-e a kormány. A sztoriból a brit újságolvasók – ha indul OLAF-vizsgálat, ha nem – azt a következtetést fogják levonni, hogy a fasznak pénzeljük mi egy távoli, kétes hírű miniszterelnök soha meg nem térülő magánhóbortjait. Az sem segítene a helyzeten, ha ismernék a kormány hivatalos kisvasútügyi álláspontját, melyet Kovács Zoltán szóvivő például így vezetett elő az ATV-ben: „Ott vannak azok a látnivalók, amelyek a turisztikai fejlesztésekkel országszerte különböző desztinációkban – ahogy szokták mondani – regionálisan megjelentek. Hosszú távra tervezünk, egy kisvasutat nem két évre építünk, hanem reményeink szerint a következő generációknak.” Aztán hozzátette, hogy hétköznapokon nem is rossz az a 30!

Itt hoznánk fel, hogy

Orbánnak már David Cameron januári látogatásakor is meggyűlt a baja

a Brexit-kérdéssel. Akkor azt próbálta előadni, hogy a britek egy része által a halálba kívánt magyar munkavállalók és a menekültek közé nem szabad egyenlőségjelet tenni. A mutatványt nehezítette, hogy a megelőző évben éppen ő mantrázta folyton, hogy a menekülteket azért kell utálni, mert valójában gazdasági bevándorlók.

Ily módon a mai voksolás eredményétől függetlenül a magyar miniszterelnök két tanulságot már biztosan levonhat a Brexit-sagából.

Egy: bármennyire is igyekszik magát európai politikusként felépíteni, ha minden kérdésben úgy tesz, mintha döntő jelentősége lenne a véleményének, könnyen nevetségessé válhat.

Kettő: bármennyire sikeresnek tűnik, az idegengyűlölete és az integrációellenességre épített politika hosszabb távon visszaüthet. Van az a szituáció, amelyikben mi, magyarok vagyunk az idegenek. És van az a pontja a szembeötlő korrupciónak és közös politikák megcsáklyázásának, ami után a nettó befizetők úgy döntenek, inkább nem adnak több pénzt.

Utóbbi lehetőséggel minden bizonnyal Orbán is tisztában van. Azért igyekszik mielőbb elverni, amit még el lehet.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.