Amikor tavasszal Fodor Gábor bejelentkezett, hogy pártot alapított, sokan gondolták, hogy ez csak afféle csínytevés, médiahekk. Úgy vélték (nem is alaptalanul), hogy Fodor valójában a politikai túlélésért vág neki egyszemélyes pártként, különben senki nem lenne kíváncsi a véleményére: a magánembert nem hívják el sehova, legfeljebb a szomszéd egy kávéra, azonban egy pártelnök (még ha kamupárt élén domborít is) valamelyest más megítélés alá esik a szerkesztőségekben.
Ettől persze lehetett volna tökös fiú Fodor Gábor, hiszen ha arra gondolunk, hogy pártja „Liberálisok” néven fut, azt hihetnénk, hogy útját komoly elkötelezettség kíséri. Sőt elszántság, hiszen ismerve, hogy mit jelent ma a közbeszédben a „liberális” szó, azzal az erővel nevezhetné pártját úgy is, hogy: „Buzik”. Például.
Ám szó sem volt vadságról, bátorságról, Fodor se hús, se hal megnyilvánulásai úgy futottak keresztül rajtunk, mint egy kis pohár langyos víz. Mostanáig tényleg semmi másra nem gondolhattunk vele kapcsolatban, csak arra, hogy pontszerző helyre vadászik valamelyik ellenzéki listán, mivel nem létező pártjával, nem létező pártjának nem létező megmozdulásaival az 1 százalék elérése is kész csoda lenne 2014-ben. A Magyar Liberális Párt teljesítménye annyira semmilyen, hogy még csak fel sem lehet rajta háborodni.
Erre most mit látunk? Azt, hogy a híresen elfogulatlan Nézőpont Intézet kihozta őt a „legnépszerűbb ellenzéki politikus”-nak, pár napja pedig Fodor már nekünk is arról beszélt, hogy lát esélyt arra, hogy jövőre a Liberálisok bekerüljenek a parlamentbe.
Hát ez meg hogy lehet? És főleg miből? Nos, ezzel kapcsolatban semmi konkrétumot nem tudtunk meg a pártelnöktől, ahogy tegnap a Népszabadság sem.
De Fodor a Népszabadságnak már arról beszélt, hogy „Egyedül kell elindulnunk a választásokon. Meg is fogjuk tenni, senkinek ne legyen kétsége efelől!” Meg arról, hogy lesz miniszterelnök-jelöltjük (vajon ki?), és mind a 106 egyéni körzetben indulójuk. Ha így megy tovább, hamarosan arra ébredünk, hogy azt írja az újság (talán a Magyar Nemzet), hogy Fodor Gábor az egyetlen lehetséges figura, aki képes megszorongatni Orbán Viktort. Hogy ő valóban ellenfél, és nem ellenség.
De ne hülyéskedjünk! Hagyjuk meg azt a Nézőpont Intézetnek. Inkább azt tessék megmondani, hogy a vidéken legendásan népszerű liberálisok ilyen rövid idő alatt honnan a fenéből akasztanak le ennyi egyéni képviselőjelöltet, hogyan szereznek jogot az indulásra, és főleg: ki állja a végén mindennek a költségeit?
Ja, és azt sem ártana tudni, hogy végeredményben kinek is jó mindez?
