Ebben a szomorú országban már a főminiszter sem cigányozhat egy kiadósat?

  • narancs.hu
  • 2018. január 30.

Narancsblog

Feljelentették Lázár Jánost. Alig várjuk, hogy az ügyészség lecsapjon rá.

Ocsmány cigányozással pótolta az érdemi mondandó hiányát tegnapi hódmezővásárhelyi fellépésén Lázár János miniszterelnöki miniszter. Hódmezővásárhelyen most választási kampány folyik; február 25-én időközi polgármester-választást tartanak. Ilyenformán Lázárnak nyilván az lett volna az érdemi mondandója, hogy kedves lakosság, szavazzatok az emberemre, mert annak idején én is voltam itt a polgármester embere, s lám milyen magasra kapaszkodtam, most már én mondom meg, hogy ki legyen a városvezető. Ez akkor is snassz közlés, ha Lázárnak történetesen nem jutott eszébe semmi.

Azt speciel nem értjük, hogy Soros György neve miért nem jutott az eszébe, de biztos neki is vannak üresjáratai, s akkor cigányoznia kell, hogy elmúljon. Ennél persze sokkal valószínűbb feltételezés az, hogy a szűkebb pátriájára mindenkor oly fennhangon büszke Lázár úgy gondolja övéiről, hogy ezek csak a cigányozásból értenek. Ezért mondhatott ilyeneket: „Akinek reggel 6-kor el kell mennie melózni, és mondjuk Hegedűs Laci dolgoztatja itt, a hódmezővásárhelyi városházán, annak délután háromkor már nem sok kedve marad, hogy elmenjen lopni. Beszéljünk világosan és egyértelműen.”

Hogy ez a szöveg mennyire cigányozás, azt aligha kell bizonygatni, a NER nyelvében a cigány egyik kevéssé szubtilis szinonimája a közmunkás. Azt sem kell bizonygatni, hogy mindez mennyire sértő minden Magyarországon élő szegényre, mennyire sértő a közmunkából élőkre és voltaképpen az egész országra – cigányra, nem cigányra, gazdagra, szegényre – nézve. Hogy jön ez a mocskos szájú tahó a drága ruhájában, s veszi magának a bátorságot, hogy en general letolvajozzon tömegeket. Mocskos tolvajok, csak azért nem loptok, mert délután kettőig kihajtjuk belőletek a szuszt, s már annyi erőtök sincs, hogy elemeljetek valamit.

Magyarországon az efféle beszédnek komoly hagyományai vannak, a NER-ben meg egyenesen kötelező, s Lázár maga is mondott már nagyon hasonlókat (pl. akinek nincs semmije, az annyit is ér), de új szövege kétségtelenül felülmúlja az eddigieket, hallatán még a Miniszterelnökségen is beszarhattak valamelyest, mert sietve kiadtak egy közleményt, aminél régen lehetett olvasni röhejesebb szerecsenmosdatást: „Lázár János természetesen nem a tisztességesen és becsületesen dolgozó közmunkásokra gondolt, hanem azokra, akiket korábban a szocialista kormány belekényszerített a »megélhetési bűnözésbe« és a segélyt bűncselekményekkel egészítették ki.”

Nagy ijedtségükben nekik sem jutott eszükbe Soros, csak ezt a megavasodott elmúltnyócévezést sikerült előrántani a hirtelen jött brainstormingon.

A történet most ott tart, hogy a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket (MKTB) egyesület közösség elleni uszításért épp feljelentette a magáról megfeledkezett minisztert. Vajon milyen foganatja lesz a feljelentésüknek?

Semmilyen. Magyarországon ma ugyanis olyanok a közállapotok, hogy az ember csak azért tesz ilyen esetben feljelentést, hogy otthon a tükörbe tudjon nézni, s nem pedig azért, mert azt várná, hogy foganatja lesz. Az nem lesz.

S leginkább azért nem lesz, mert amit Lázár János beszél, az ma Magyarország hivatalos államnyelve. Azt meg nem büntetik sehol.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.