Egy gennyes seb – Kövér László üzen a népének

  • narancsblog
  • 2013. december 29.

Narancsblog

Közeledik a kampány hivatalos kezdete, ideje volt már Kövér László orra alá mikrofont tolni. Nem okozott csalódást.

Védje meg Gyurcsány Ferencet saját maga, esetleges politikai tekintélye, vagy védje meg a pártja, a nőtanács, vagy éppenséggel az, akinek nyolc anyja van. Ebben a történetben Gyurcsány személye alig is érdekes. Az az érdekes, ahogy ez a lumpen lelkületű csirkefogó a politikai ellenfeleiről beszél. Kövér László politikai ellenfelének lenni pedig nem nagy mutatvány, elég hozzá egy kifeszített molinó, egy meggondolatlanul elejtett mondat. Elég egy bűnös csoporthoz, mondjuk az elvetemültségükről messze földön híres közös képviselők közé tartozni. Magyarul holnapra, ma estére bárkiből lehet Kövér László politikai ellenfele, alkalmasint molinó vagy rossz mondat sem kell hozzá, csak annyi, hogy a magyar parlament elnöke egy mániás pillanatában úgy érezze, hogy az illető útjában áll az érdekeinek – szándékosan nem írunk itt „politikai” érdekeit.

„Az, hogy van egy Gyurcsány Ferenc nevű képződmény a politikában, amiről csak azért kell beszélni, mert akkora botrány mind a mai napig, hogy itt van velünk. Egy gennyedző seb a demokrácia testén az ő jelenléte” – mondotta Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága szombaton este főműsoridőben egy televíziós csatorna műsorában.

Az is mélyen jellemző, hogy melyik csatornán. Az Echo tévén. Ne hamarkodjuk el azt a legyintést, miszerint az egy ilyen hely… ott ez a duma a menős. Lehet, de sokkal inkább arról van szó, hogy Kövér László azt gondolja az Echo tévé nézőiről, hogy véres szájú barmok gyülekezete – tehát Kövér László az előbb idézett módon gondolkodik politikai ellenfeleiről, s emígy pedig a sajátjairól. Mindazonáltal az Echo tévé nézőit tényleg az védje meg, akinek ugyancsak nyolc anyja van, vagy éppenséggel a békemenet. Tényleg, az milyen lenne, ha a békemenet teljes létszámban kivonulna Kövér haciendája elé, „Nem vagyunk barmok!”, „Nem vagyunk piszkos szájú kapcabetyárok!” feliratú táblákkal. Ja, nyilvánvalóan pszichedelikus. De jogos.

Hiszen a fentiekből s az előzményekből a napnál is világosabban látszik, hogy Kövér Lászlótól, a mind sűrűbben rátörő beteges dühétől nem Gyurcsány Ferencet, nem az Echo tévé nézőit, de mindenkit meg kellene védeni. Az egész országot. A hazát.

Nos, ami azt illeti, elég nehéz lesz. De, kedves olvasó, addig se felejtsd el, holnapra te is lehetsz „gennyedző seb” a magyar parlament elnöke szerint. Ha már most nem vagy az.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.