Egy gennyes seb – Kövér László üzen a népének

  • narancsblog
  • 2013. december 29.

Narancsblog

Közeledik a kampány hivatalos kezdete, ideje volt már Kövér László orra alá mikrofont tolni. Nem okozott csalódást.

Védje meg Gyurcsány Ferencet saját maga, esetleges politikai tekintélye, vagy védje meg a pártja, a nőtanács, vagy éppenséggel az, akinek nyolc anyja van. Ebben a történetben Gyurcsány személye alig is érdekes. Az az érdekes, ahogy ez a lumpen lelkületű csirkefogó a politikai ellenfeleiről beszél. Kövér László politikai ellenfelének lenni pedig nem nagy mutatvány, elég hozzá egy kifeszített molinó, egy meggondolatlanul elejtett mondat. Elég egy bűnös csoporthoz, mondjuk az elvetemültségükről messze földön híres közös képviselők közé tartozni. Magyarul holnapra, ma estére bárkiből lehet Kövér László politikai ellenfele, alkalmasint molinó vagy rossz mondat sem kell hozzá, csak annyi, hogy a magyar parlament elnöke egy mániás pillanatában úgy érezze, hogy az illető útjában áll az érdekeinek – szándékosan nem írunk itt „politikai” érdekeit.

„Az, hogy van egy Gyurcsány Ferenc nevű képződmény a politikában, amiről csak azért kell beszélni, mert akkora botrány mind a mai napig, hogy itt van velünk. Egy gennyedző seb a demokrácia testén az ő jelenléte” – mondotta Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága szombaton este főműsoridőben egy televíziós csatorna műsorában.

Az is mélyen jellemző, hogy melyik csatornán. Az Echo tévén. Ne hamarkodjuk el azt a legyintést, miszerint az egy ilyen hely… ott ez a duma a menős. Lehet, de sokkal inkább arról van szó, hogy Kövér László azt gondolja az Echo tévé nézőiről, hogy véres szájú barmok gyülekezete – tehát Kövér László az előbb idézett módon gondolkodik politikai ellenfeleiről, s emígy pedig a sajátjairól. Mindazonáltal az Echo tévé nézőit tényleg az védje meg, akinek ugyancsak nyolc anyja van, vagy éppenséggel a békemenet. Tényleg, az milyen lenne, ha a békemenet teljes létszámban kivonulna Kövér haciendája elé, „Nem vagyunk barmok!”, „Nem vagyunk piszkos szájú kapcabetyárok!” feliratú táblákkal. Ja, nyilvánvalóan pszichedelikus. De jogos.

Hiszen a fentiekből s az előzményekből a napnál is világosabban látszik, hogy Kövér Lászlótól, a mind sűrűbben rátörő beteges dühétől nem Gyurcsány Ferencet, nem az Echo tévé nézőit, de mindenkit meg kellene védeni. Az egész országot. A hazát.

Nos, ami azt illeti, elég nehéz lesz. De, kedves olvasó, addig se felejtsd el, holnapra te is lehetsz „gennyedző seb” a magyar parlament elnöke szerint. Ha már most nem vagy az.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.