Ezek mindenkitől félnek, még azoktól is, akik rég meghaltak

  • narancs.hu
  • 2019. március 31.

Narancsblog

Így számol le a múlttal a köztévé – miközben még a képünkbe is hazudik.

Néhány sportközvetítést leszámítva valószínűleg az M3 csatorna volt a köztévé a legsikeresebb csatornája. Az archívum mélyéről előkotort felvételeket boldog-boldogtalan élvezhette, ha másért nem, legalábbis a retró jegyében.

Az így kikukázott műsoroknak

zöme csak a maga idejében (vagy még akkor sem) volt vállalható produkció, a mostani közönséget minden bizonnyal az vonzhatta e fekete-fehér a nosztalgia irányába, hogy még a legszánalmasabb korabeli műsorszámok is ezerszer hitelesebbnek tűntek, mint az a hazugságözön és kormánypropaganda, amivel a jelenlegi köztévét azonosíthatjuk.

Ezzel persze nem azt akarjuk bemagyarázni, hogy a Kádár-kor televíziója mentes lett volna a hazugságözöntől és a kormánypropagandától – épp ellenkezőleg! –, viszont az efféle mocskot a maga idejében éppúgy, mint évtizedekkel később, sikerült kifehéríteni azzal, hogy

a pártgazemberek végig takarásban voltak;

az M3 azért tudott népszerű lenni, mert nem a korabeli híradókat és egyéb politikai műsorokat adta, hanem azokat a sokak produkciókat, amelyeket legendás vagy legalábbis annak mondott színészek, énekesek, humoristák tettek felejthetetlenné.

Nos, úgy tűnik, hogy a köztévénél az efféle figuráktól is elkezdtek rettegni. Mással nem magyarázható, hogy május 1-től már nem szerepel a csatornakiosztásokban az M3 csatorna, az egyik szolgáltató pedig ki is emelte, hogy „megszűnés miatt”.

A hírt elsőként közlő DTV News meg is kereste az MTVA sajtóirodáját, és hivatalos állásfoglalást kért, de választ azóta sem kaptak.

Viszont megjelent egy MTI közlemény, mely szerint „tovább erősödik

a szabad, személyre szabott műsorválasztás

lehetősége azzal, hogy a közmédia klasszikus tartalmait sugárzó csatornáját, az M3-at május elsejétől az m3.hu honlapon ingyenesen lehet elérni”.

Mégsem szűnik meg az M3 tévécsatorna?

Azt nem tudni, televíziós csatornaként mi lesz vele, de az biztos, hogy a netre költözik.

Azt is írják a közleményben, hogy „a közszolgálati média küldetése a kulturális értékteremtés és értékőrzés”, illetve a „feladatai közé tartozik, hogy társadalmi és kulturális értelemben a lehető legátfogóbb médiaszolgáltatást nyújtsa”, azt pedig külön kiemelték: „a technikai újításnak köszönhetően a néző maga állíthatja össze az általa érdekesnek tartott tartalmakat”, ugyanis „az a cél, hogy a nézőket segítsék a szabad műsorszerkesztésben és a választásban”.

Noha szép szavaktól hemzseg az MTVA közleménye,

az nem derül ki a szövegből,

hogy mi lesz az M3 sorsa tévécsatornaként, de mivel nem cáfolják a DTV News értesülését, azt kell gondolnunk, hogy május 1-vel lehúzzák a rolót. És ha ez történik, az nemcsak a gyávaság csimborasszója lesz, de a nézők – különösen az internetet nem használó idős nézők, tehát a legfőbb célcsoport – arcul köpése is, amit ráadásul úgy csomagolnak, mintha valami kulturális hőstettet hajtanának végre.

De ne legyenek kétségeink. Ez kizárólag annak a jele, hogy mennyire félnek. Mindenkitől, akit nem tudnak ellenőrizni, fenyegetni, megfélemlíteni. Márpedig a 30-40-50 éves felvételek szereplőit nem tudják, úgyhogy inkább eltüntetik őket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.