Mi vár a bíróságokra: felkészül Orbánék családi ügyvédje?

  • narancs.hu
  • 2019. április 3.

Narancsblog

Trócsányi utódjának nagyobb hatalma lesz az új bíróságok felett, mint Handó Tündéé a régi szervezetben.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta „A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról” szóló, magasztos címmel ellátott törvényt, így rövid határidővel elkezdődhet a különbíróságok felállítása.

A parlament fideszes többsége a következő hetekben megválasztja a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét (felkészül a „bírságbajnok” Patyi András), a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírók nyilatkoznak arról, hogy átmennek-e az új szervezetbe, a fennmaradó bírói helyek felét idén, másik felét jövőre tölti fel az igazságügyi miniszter.

Januártól kezdődhet az ítélkezés,

a miniszter felügyelete és szakmai irányítása alatt. A különálló közigazgatási bíróságok felállításáról még decemberben rendelkeztek, a „függetlenség további garanciáinak” beépítésére a Velencei Bizottság aggodalmai miatt volt szükség. A kormány ugyanis sajátos módon azután kérte ki az Európa Tanács alkotmányjogi testületének véleményét a különbíróságokról, hogy az eredeti törvényt már benyújtotta a parlamentnek.

Trócsányi László

Trócsányi László

Fotó: MTI-Kovács Attila

Ez a vélemény érkezett meg március közepén, de a VB legfontosabb kritikáját persze a friss módosítás sem kezeli: az igazságügyi miniszter a bírói és bírósági vezetői kinevezéseknél lényegében továbbra is szabadon eltérhet a bírók önigazgatási testülete által felállított sorrendtől. A miniszter hatalma nagyobb lesz az új bíróságok felett, mint Handó Tündéé a rendes bírósági szervezetben, pedig hát az sem lebecsülendő. Trócsányi László ráadásul, miután elvégezte a piszkos munkát, Brüsszelbe távozik, az új jogköröket utódja gyakorolja majd, aki

a kitartó pletykák szerint Bajkai István, Orbánék családi ügyvédje lehet.

Az új bíróság elfoglalásának és mikromenedzselésének technikai részleteinél fontosabb az egész átalakítás célja, amit sajnos a Velencei Bizottság elmulasztott adresszálni.

Bajkai István

Bajkai István

Fotó: MTI/Soós Lajos

A közigazgatási bíróság az állam és az állampolgár közötti vitás ügyekben hozza meg a végső döntést. Itt lehet megtámadni állami hivatalok – az adóhatóság, a médiahatóság, a versenyhivatal – döntéseit, de a közigazgatási bíróknak nagy szavuk van gyülekezési jogi- és menekültügyekben is.

Bár a törvény mai szövegéből nem következik, korábban kormányzati körökben felmerült, hogy a választási ügyeket és a közérdekű adatigényléseket is célszerű lenne a különbírósághoz rendelni. Ezt a kétharmad bármikor elintézheti egy tollvonással.

A politikailag legfontosabb ügycsoportról van szó,

ahol a hivatalok totális fideszesítése után eddig is csak a bírói függetlenség maradékai jelentettek valamelyes korlátot az Orbán-kormány önkényével szemben. Itt is születtek persze védhetetlen ítéletek, mint például a kvótanépszavazás engedélyezése – de az MNB-alapítványok vagyonának „közpénzjellegét” a bíróság állította vissza, és az embertelen menekültügyi törvények miatt is közigazgatási perben fordult a luxembourgi bírósághoz egy magyar bíró.

Handó Tünde

Handó Tünde

Fotó: MTI/Bruz

Januártól ilyen ítéletekre ritkábban számíthatunk, ma Magyarországon egy bíróság kormányzati irányítás alá helyezése nyilván közvetlen nyomásgyakorlás nélkül is jelentős mértékű igazodást vált majd ki. Ha pedig mégsem, a miniszternek lekötelezett bírósági vezetők kedvükre szívathatják a renitenseket, és gondoskodhatnak arról, hogy az igazán „kényes” ügyek a megfelelő emberekhez kerüljenek.

Ettől még senkinek nem javasolnánk, hogy a jövőben ne is próbáljon jogorvoslatot keresni az állam törvénytelen döntéseivel szemben. Ha a nyilvánosság is szorosabb figyelemmel követi ezeket az eljárásokat, az talán segíthet a függetlenségüket őrző bírókon, és a csendes többséget is ráébresztheti, hogy szabadságunk egyik utolsó biztosítéka áll támadás alatt.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.