Mi vár a bíróságokra: felkészül Orbánék családi ügyvédje?

  • narancs.hu
  • 2019. április 3.

Narancsblog

Trócsányi utódjának nagyobb hatalma lesz az új bíróságok felett, mint Handó Tündéé a régi szervezetben.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta „A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról” szóló, magasztos címmel ellátott törvényt, így rövid határidővel elkezdődhet a különbíróságok felállítása.

A parlament fideszes többsége a következő hetekben megválasztja a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét (felkészül a „bírságbajnok” Patyi András), a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírók nyilatkoznak arról, hogy átmennek-e az új szervezetbe, a fennmaradó bírói helyek felét idén, másik felét jövőre tölti fel az igazságügyi miniszter.

Januártól kezdődhet az ítélkezés,

a miniszter felügyelete és szakmai irányítása alatt. A különálló közigazgatási bíróságok felállításáról még decemberben rendelkeztek, a „függetlenség további garanciáinak” beépítésére a Velencei Bizottság aggodalmai miatt volt szükség. A kormány ugyanis sajátos módon azután kérte ki az Európa Tanács alkotmányjogi testületének véleményét a különbíróságokról, hogy az eredeti törvényt már benyújtotta a parlamentnek.

Trócsányi László

Trócsányi László

Fotó: MTI-Kovács Attila

Ez a vélemény érkezett meg március közepén, de a VB legfontosabb kritikáját persze a friss módosítás sem kezeli: az igazságügyi miniszter a bírói és bírósági vezetői kinevezéseknél lényegében továbbra is szabadon eltérhet a bírók önigazgatási testülete által felállított sorrendtől. A miniszter hatalma nagyobb lesz az új bíróságok felett, mint Handó Tündéé a rendes bírósági szervezetben, pedig hát az sem lebecsülendő. Trócsányi László ráadásul, miután elvégezte a piszkos munkát, Brüsszelbe távozik, az új jogköröket utódja gyakorolja majd, aki

a kitartó pletykák szerint Bajkai István, Orbánék családi ügyvédje lehet.

Az új bíróság elfoglalásának és mikromenedzselésének technikai részleteinél fontosabb az egész átalakítás célja, amit sajnos a Velencei Bizottság elmulasztott adresszálni.

Bajkai István

Bajkai István

Fotó: MTI/Soós Lajos

A közigazgatási bíróság az állam és az állampolgár közötti vitás ügyekben hozza meg a végső döntést. Itt lehet megtámadni állami hivatalok – az adóhatóság, a médiahatóság, a versenyhivatal – döntéseit, de a közigazgatási bíróknak nagy szavuk van gyülekezési jogi- és menekültügyekben is.

Bár a törvény mai szövegéből nem következik, korábban kormányzati körökben felmerült, hogy a választási ügyeket és a közérdekű adatigényléseket is célszerű lenne a különbírósághoz rendelni. Ezt a kétharmad bármikor elintézheti egy tollvonással.

A politikailag legfontosabb ügycsoportról van szó,

ahol a hivatalok totális fideszesítése után eddig is csak a bírói függetlenség maradékai jelentettek valamelyes korlátot az Orbán-kormány önkényével szemben. Itt is születtek persze védhetetlen ítéletek, mint például a kvótanépszavazás engedélyezése – de az MNB-alapítványok vagyonának „közpénzjellegét” a bíróság állította vissza, és az embertelen menekültügyi törvények miatt is közigazgatási perben fordult a luxembourgi bírósághoz egy magyar bíró.

Handó Tünde

Handó Tünde

Fotó: MTI/Bruz

Januártól ilyen ítéletekre ritkábban számíthatunk, ma Magyarországon egy bíróság kormányzati irányítás alá helyezése nyilván közvetlen nyomásgyakorlás nélkül is jelentős mértékű igazodást vált majd ki. Ha pedig mégsem, a miniszternek lekötelezett bírósági vezetők kedvükre szívathatják a renitenseket, és gondoskodhatnak arról, hogy az igazán „kényes” ügyek a megfelelő emberekhez kerüljenek.

Ettől még senkinek nem javasolnánk, hogy a jövőben ne is próbáljon jogorvoslatot keresni az állam törvénytelen döntéseivel szemben. Ha a nyilvánosság is szorosabb figyelemmel követi ezeket az eljárásokat, az talán segíthet a függetlenségüket őrző bírókon, és a csendes többséget is ráébresztheti, hogy szabadságunk egyik utolsó biztosítéka áll támadás alatt.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.