Az Országgyűlés hétfőn elfogadta „A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról” szóló, magasztos címmel ellátott törvényt, így rövid határidővel elkezdődhet a különbíróságok felállítása.
A parlament fideszes többsége a következő hetekben megválasztja a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét (felkészül a „bírságbajnok” Patyi András), a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírók nyilatkoznak arról, hogy átmennek-e az új szervezetbe, a fennmaradó bírói helyek felét idén, másik felét jövőre tölti fel az igazságügyi miniszter.
Januártól kezdődhet az ítélkezés,
a miniszter felügyelete és szakmai irányítása alatt. A különálló közigazgatási bíróságok felállításáról még decemberben rendelkeztek, a „függetlenség további garanciáinak” beépítésére a Velencei Bizottság aggodalmai miatt volt szükség. A kormány ugyanis sajátos módon azután kérte ki az Európa Tanács alkotmányjogi testületének véleményét a különbíróságokról, hogy az eredeti törvényt már benyújtotta a parlamentnek.
| ||
Ez a vélemény érkezett meg március közepén, de a VB legfontosabb kritikáját persze a friss módosítás sem kezeli: az igazságügyi miniszter a bírói és bírósági vezetői kinevezéseknél lényegében továbbra is szabadon eltérhet a bírók önigazgatási testülete által felállított sorrendtől. A miniszter hatalma nagyobb lesz az új bíróságok felett, mint Handó Tündéé a rendes bírósági szervezetben, pedig hát az sem lebecsülendő. Trócsányi László ráadásul, miután elvégezte a piszkos munkát, Brüsszelbe távozik, az új jogköröket utódja gyakorolja majd, aki
a kitartó pletykák szerint Bajkai István, Orbánék családi ügyvédje lehet.
Az új bíróság elfoglalásának és mikromenedzselésének technikai részleteinél fontosabb az egész átalakítás célja, amit sajnos a Velencei Bizottság elmulasztott adresszálni.
| ||
A közigazgatási bíróság az állam és az állampolgár közötti vitás ügyekben hozza meg a végső döntést. Itt lehet megtámadni állami hivatalok – az adóhatóság, a médiahatóság, a versenyhivatal – döntéseit, de a közigazgatási bíróknak nagy szavuk van gyülekezési jogi- és menekültügyekben is.
Bár a törvény mai szövegéből nem következik, korábban kormányzati körökben felmerült, hogy a választási ügyeket és a közérdekű adatigényléseket is célszerű lenne a különbírósághoz rendelni. Ezt a kétharmad bármikor elintézheti egy tollvonással.
A politikailag legfontosabb ügycsoportról van szó,
ahol a hivatalok totális fideszesítése után eddig is csak a bírói függetlenség maradékai jelentettek valamelyes korlátot az Orbán-kormány önkényével szemben. Itt is születtek persze védhetetlen ítéletek, mint például a kvótanépszavazás engedélyezése – de az MNB-alapítványok vagyonának „közpénzjellegét” a bíróság állította vissza, és az embertelen menekültügyi törvények miatt is közigazgatási perben fordult a luxembourgi bírósághoz egy magyar bíró.
| ||
Januártól ilyen ítéletekre ritkábban számíthatunk, ma Magyarországon egy bíróság kormányzati irányítás alá helyezése nyilván közvetlen nyomásgyakorlás nélkül is jelentős mértékű igazodást vált majd ki. Ha pedig mégsem, a miniszternek lekötelezett bírósági vezetők kedvükre szívathatják a renitenseket, és gondoskodhatnak arról, hogy az igazán „kényes” ügyek a megfelelő emberekhez kerüljenek.
Ettől még senkinek nem javasolnánk, hogy a jövőben ne is próbáljon jogorvoslatot keresni az állam törvénytelen döntéseivel szemben. Ha a nyilvánosság is szorosabb figyelemmel követi ezeket az eljárásokat, az talán segíthet a függetlenségüket őrző bírókon, és a csendes többséget is ráébresztheti, hogy szabadságunk egyik utolsó biztosítéka áll támadás alatt.
