Hahó, a Fidesz épp most végzi ki a fejünk felett a független igazságszolgáltatást!

  • narancs.hu
  • 2018.12.11 15:00

Narancsblog

Ha nem ütköznek ellenállásba, nem fognak megállni.

Szerdán az Országgyűlés fideszes többsége minden emberi számítás szerint megszavazza a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, azaz lényegében külön bejáratú bíróságokra tereli a politikailag kényes ügyeket. Mindezt látható tiltakozás nélkül.

Amikor 2016-ban a mostaninál egy fokkal enyhébb javaslattal próbálkoztak, még a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal is megfogalmazta ellenvetéseit, az ellenzék pedig megakadályozta a törvény elfogadását. Most hallgatnak a bírók, hallgat az ellenzék, néma csend mindenhol.

Persze lehet azt mondani, hogy két éve nem volt kétharmad, most meg igen, így semmi értelme az ellenállásnak. Gyakran használatos érv még, hogy az „egyszerű embereket” nem lehet olyan elvont dolgokkal mozgósítani, mint a hatalmi ágak elválasztása meg a bírói függetlenség, arra kell koncentrálni, ami a pénztárcájukat érinti. Csakhogy ez egyrészt nem igaz, másrészt az erős mezőnyben sem nagyon tudunk olyan intézkedést mutatni, ami jobban kiszolgáltatná a népet a hatalomnak, mint a közigazgatási bíróságok felállítása.

A jövőben a nyolc közigazgatási törvényszék és a Közigazgatási Felsőbíróság dönt majd a hatósági ügyek felülvizsgálatáról, övék lesz a végső szó többek között adóhatósági, választási, versenyjogi, gyülekezési, közbeszerzési és menekültügyekben. A javaslat szerint az új közigazgatási bíróságok vezetői felett az igazságügyi miniszter gyakorolja a munkáltatói jogokat, és végső soron ő dönt a bírák kinevezéséről, előléptetéséről és fizetésemeléséről is. Az ügyek elosztásába a felsőbíróság Országgyűlés – tehát a Fidesz – által választott elnökének lesz a legnagyobb beleszólása, e posztra a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke, a miniszterelnök előtt hajbókoló „bírságbajnok” Patyi András tűnik meglehetősen biztos befutónak.

Trócsányi László a törvényjavaslat parlamenti vitáján

Trócsányi László a törvényjavaslat parlamenti vitáján

Fotó: Soós Lajos / MTI

Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal védi a javaslatot, hogy a közigazgatási jogviták más típusúak, mint mondjuk a polgáriak, mert itt „alá- fölérendeltségi viszony van”, az állampolgár áll az állammal szemben. Ez vitathatatlan, de logikusan épp az következne belőle, hogy a közigazgatási bíráskodás minél messzebb, ne pedig közelebb kerüljön az államhoz. Ehhez képest Trócsányi a kinevezési jogon felül az új bíróságok kezdő létszámát is meghatározhatja, így rögtön annyi bírót ültet az új pozíciókba, amennyit nem szégyell. Ráadásul kimondott cél, hogy a lehető legtöbben érkezzenek az államigazgatásból.

A bírói függetlenség természetesen eddig sem volt teljes a NER-ben, elég a bírák kényszernyugdíjazására, Handó Tündére, és az olyan abszurd döntésekre gondolni mint a „terrorista migráns” Ahmed H. elítélése vagy a nyilvánvalóan alkotmányellenes (és értelmetlen) kvótanépszavazás engedélyezése.

Igaz az is, hogy a bírók törvényekből dolgoznak, és ha a törvényeket a Fidesz hozza – az alkotmányosságukat felügyelő Alkotmánybíróságot pedig kiherélik -, csak korlátozottan tudnak fellépni az igazságtalanság ellen. De még így is a kormány számos önkényes, saját törvényeinek is ellentmondó lépését kaszálta el a bíróság, ahogy arra is volt példa, hogy magyar jogszabályok uniós jogba ütközését állapította meg. Tisztességes bírók az új bíróságokon is lesznek – a jelenleg közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírókat, ha kérik, kötelező átvenni -, de sokkal kevesebben, és a mainál is kevésbé kapnak majd politikailag fontos ügyeket. A függetlenség rendszeridegen elemmé válik.

A törvényjavaslat szerdai végszavazását megakadályozni már nem lehet, de a különálló közigazgatási bíróságokon csak 2020. január 1-jével kezdődik az ítélkezés. Addig a lengyelországihoz hasonló nemzetközi kritikák özöne borítékolható, annál is inkább, mert a kormány bár kikérte, nem várja meg a Velencei Bizottság véleményét a törvényről.

Azonban a nemzetközi nyomás belföldi tiltakozás nélkül nem sokat ér. A bírók és állampolgárok kiállása elsősorban azért lenne fontos, mert ha nem ütközik ellenállásba, a kormány aligha áll meg a közigazgatási bíróságoknál. Az igazságügyi miniszter a HVG-nek adott interjújában elismerte, hogy az „alkotmányrevízió” keretében a többi bíróság működését, azaz a polgári és büntetőügyek tárgyalásának rendszerét is felülvizsgálják. „Kezd érdekelni a téma” – mondta. Talán még nem késő letörni Trócsányi – illetve ne áltassuk magunkat, Orbán Viktor – lelkesedését. Egy próbát mindenesetre megérne a dolog.

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.

Iskolajáték

A nálunk még kevéssé ismert amerikai író-költő regénye számos elismerést kapott, mérték­adó irodalmi fórumok szavazták be az év legjobb könyvei közé, Pulitzer-díjra is jelölték.

„Mint egy Molotov-koktél”

Nemrég magyarul is megjelent harmadik regénye, Az iskola Topekában lelkes fogadtatásra talált Amerikában. A New Yorkban élő íróval a város jövőjéről, a Trump-korszak gyökereiről és a költőket érő kínos kérdésekről is beszélgettünk.