Hazudj a kedvünkért!

  • narancsblog
  • 2013. január 15.

Narancsblog

Alighanem leesett Orbánéknak, hogy a nyugdíj mellett dolgozó közalkalmazottak kötelező eltávolításáról szóló kormányhatározat egyszerűen ellentétes a közalkalmazotti törvénnyel. Az ugyanis azt mondja ki, hogy „A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha… a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül”.

Tehát a munkáltató az, aki megszüntetheti a jogviszonyt, amennyiben jónak látja. Jól nézzük meg, véletlenül sem az áll ott, hogy a kormány szüntetheti meg, mondjuk, a Közlekedési Múzeum osztályvezető-helyettesének jogviszonyát, ha az eléri a nyugdíjkorhatárt. A törvényt pedig elvileg nem írja fölül a kormányhatározat – még akkor sem, ha azt a nemzeti együttműködés kormánya hozta.

A munkáltatók döntési jogát tehát elvonta a kormány, de közben úgy kell tenni, mintha nem vonta volna el. És természetesen nem a kormánynak kell úgy csinálni: hanem a munkáltatóknak. Azt kell játszani, hogy ők döntöttek, autonóm módon, egyszerre, valamilyen misztikus eredetű hívásnak engedve nyugdíjaskorú munkavállalóik elküldéséről. Erre kérte meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiszivárgott levelében a tárcához tartozó intézmények vezetőit. Az Emmi tegnapi reakciója a lehető legteljesebb nonsalansszal erősítette ezt meg: közleményükben (gátlástalanul és cinikusan) ők maguk írják, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992-es törvény „tételesen meghatározza a jogszerű felmentés indokait, amelyek között a kormány határozata nem szerepel. Ahhoz, hogy a felmentési okiratok jogszerűek legyenek, szükséges, hogy az indok a törvényben meghatározott nyugdíjjogosultság legyen”. Ennél súlyosabban aligha lehetett volna megalázni őket, és azokat, akiket ki kell rúgniuk.

Mindez önmagában nem túl jelentékeny ügy, csepp a tengerben. Az ország nagyszabású átalakítása szinte csak előkészítetlen, végiggondolatlan döntésekből áll, amelyekről általában is elmondható, hogy minél kevésbé működnek, annál csökönyösebb, valóságtagadóbb erőszakossággal ragaszkodnak hozzájuk. És napról napra előáll a helyzet, amikor nem elég egyszerűen végrehajtani a káros marhaságokat, hanem még azt is kell hozzá hazudni, hogy mi akartuk. Hogy épp így akartuk. Ez, vagyis az alkalmatlanság és az agresszivitás kombinálódásából újra és újra, szükségszerűen előálló helyzet teszi különösen és kirívóan elviselhetetlenné Orbán Viktor rendszerét.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.