Miért nem érti az MLSZ elnöke, mi az a rasszizmus?

  • narancs.hu
  • 2024. március 6.

Narancsblog

Csányi Sándor csak akkor mondta el a véleményét az Újpest edzőjének szerencsétlen nyilatkozatáról, amikor a miniszterelnök is fontosnak tartotta megszólalni az ügyben.

„Hát nem szerettem én se játszani egy ilyen nagydarab feka ellen, aki megtartja és megcsúsztatja a labdákat. Szerintem kulcsfontosságú volt, hogy ő be tudott jönni” – mondta Mészöly Géza, az Újpest vezetőedzője a Diósgyőr elleni győztes meccs után, csereként beállt játékosáról, a nigériai Franklin Saseréről még február közepén, de valószínűleg még most sem érti, hogy mi volt a probléma e megszólalással. Hogy miért indított ellene fegyelmi eljárást a Magyar Labdarúgó Szövetség, és tiltotta el egy plusz két hónapra. Az edző úgy véli, nyilatkozata nem volt sértő, sőt dicséretnek szánta. „A színesbőrű labdarúgók kifejezetten büszkék lehetnek kitűnő fizikai adottságaikra. Mindez tehát nem hordoz semmilyen rasszista elemet, egyszerű ténymegállapítás volt a részemről” – szögezte le Mészöly, és úgy tűnik, hogy nemcsak ő nem érti, hogy e „dicséret” miért számít rasszista megnyilvánulásnak.

Az elmúlt héten boldog-boldogtalan azt próbálta bizonygatni elsősorban a kormánysajtóban, hogy a „feka” kifejezés egyáltalán nem sértő, épp ellenkezőleg. A Mandiner szerzője Akik most Mészölyt rasszistázzák, maguk is orrba-szájba fekáztak című írásában egészen odáig ment, hogy olyan cikkek után nyomozott a régi Indexen, a 444-en, a 24.hu-n, amelyekben benne van ez a szó. Ugyanakkor Csányi Sándor, az MLSZ elnöke azzal állt elő, hogy „a »feka«, akármilyen szándékkal is hangzott el, egyértelműen faji megkülönböztetés, hiszen ezzel általánosított és a bőrszínhez kapcsolt képességeket”.

Mindezt azért kell felidézni, mert épp a feka szó „értelmezése” világított rá mindennél fényesebben világított arra, hogy az ilyen-olyan sajtómunkások mellett

az MLSZ elnöke sincs tisztában azzal, hogy valójában, mit jelent a rasszizmus, és hogy nem azt jelenti, hogy valaki azt mondja, hogy feka vagy azt, hogy néger.

Ha precízek akarunk lenni, a rasszizmus röviden az, amikor valaki az emberek közötti fizikai különbségeket helyezi előtérbe. Nem számít, hogy ezt elismerően vagy lekicsinylően teszi.

Szerencsésebb országokban egy ilyen „félreértés” a megfelelő alkalom lehetne ahhoz, hogy szakemberek segítségével megkezdődjék a rasszizmus kényes és gyakran félreértett témakörében valamiféle érzékenyítés, felvilágosító munka, társadalmi párbeszéd. Amely tisztázhatna bizonyos félreértéseket, és Mészöly Géza vagy Csányi Sándor is megérthetné, hogy valójában mit jelent a rasszizmus. És egyúttal azt is, hogy miért lehetnek a másik emberre nézve sértők az amúgy jó szándékú kijelentések is.

Nálunk azonban szó sem lehet ilyesmiről. Az MLSZ eljárása kizárólag az UEFA felé tett gesztusnak tűnik, amit itthon senki nem vesz komolyan. Legalábbis erre utal, hogy Csányi Sándor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szövetség fegyelmi szabályzata alapján a a három hónapra szóló eltiltás volt a legkisebb büntetés, amelyet rasszista megnyilvánulás esetén a testület kiszabhatott. Az pedig különösen visszatetsző, hogy az MLSZ elnöke csak azután állt a nyilvánosság elé, hogy egy kibic is beszólt a pálya széléről. „Je suis Mészöly!” – írta Orbán Viktor egy kommentben, akinek ismét muszáj volt olyasmibe beleütnie az orrát, ami nem rá tartozik – ahelyett, hogy az ország ügyeivel foglalkozna.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.