Miért röpül igazából Fürjes Balázs?

  • narancs.hu
  • 2021. április 21.

Narancsblog

„A vita természetes” – mondta, és leóvakodott a színről.

Azt már tavaly is tudtuk, hogy a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszát a Csepel-sziget északi csücskében építenék fel, a „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés részeként, de az csak április elején derült ki, hogy a magyar kormány régóta dédelgetett terve 540 milliárd forintjába kerülne a magyar adófizetőknek.

Méghozzá úgy, hogy a kínai hitelkonstrukció a Budapest-Belgrád vasúti beruházás mintáját veszi alapul. E hitelösszeg nagyságát úgy is jelezhetnénk, hogy minden egyes magyar állampolgár kb. 55 ezer forinttal járul hozzá, hogy egy olyan felsőoktatási intézmény nyíljon Budapesten, amely a Kínai Népköztársaság tulajdona, a Kínai Népköztársaság játékszabályai szerint működik, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat építené kínai munkásokkal, import kínai építési alapanyagok felhasználásával.

Nem először lát ilyet a világ, s az eddigi nemzetközi tapasztalatok szerint

az efféle kínai szerződések egész országokat hozhatnak megalázó helyzetbe

(legutóbb Montenegrót), miközben a helyi aláírók „annyit tudnak rajta keresni, amennyit nem félnek és nem szégyellnek”. Ha ehhez hozzátesszük, hogy kormány mást sem csinál a 2019-es önkormányzati választások óta, csak Budapestet igyekszik újabb és újabb trükkökkel megalázó helyzetbe hozni, nos, máris érthető a mostani nagy igyekezet is. Csak időzítéssel gyűlt meg a bajuk. A fantasztikus hitelkonstrukciót ugyanis nem Szijjártó Péter jelentette be a keleti nyitás legújabb sikereként, hanem a Direkt36 újságírója nyomozta ki.

A hír nyomán

Karácsony Gergely főpolgármester azzal állt elő, hogy lemondja a 2023-as atlétikai vb rendezését,

ha a kínai egyetem épül a tervezett diákváros helyett, mire Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára sajtótájékoztatón és az új Indexen megjelent hosszú publicisztikájában is cáfolt mindent, ami azt sugallná, hogy Fudan kampusza a diákváros helyett épülne fel.

„Nem vagyok mindenhez is értő illetékes elvtárs – a kormányon belüli munkamegosztás szerint én a városépítésért felelek. A Fudan ideérkezésének megszervezése, a kínaiakkal való megállapodás az innovációs és technológiai miniszter feladata” – írta az államtitkár, hozzátéve, hogy szerinte „folytatódni fog a disputa, milyen előnyökkel jár egy rangos kínai egyetem Budapestre érkezése”. Mondta, mintha tényleg azért kéne hátra lépnie, hogy helyet csináljon Palkovicsnak. Pedig nem azért, hanem azért, mert nem tudta elég szimpatikussá tenni Orbán bolondériáit a fővárosiak előtt, sőt a Fidesz, ha lehet még rosszabbul áll Budapesten, mint az önkormányzati választások idején. S ezért Orbánnak muszáj volt felelőst találnia,

Fürjes megalázása elsőre épp megfelelt a bosszúszomjának.

S valóban eszerint is folytatódott az ügymenet. „A vita természetes, anélkül nincs demokrácia” – jegyezte meg még Fürjes, de ami ott csak a megszokott cinizmusnak tűnt, másnap elnyerte valódi értelmét: a Magyar Közlöny ugyanis azzal a kormányhatározattal jelent meg, amely Palkovics Lászlót nevezi ki a „Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztossá”.

Nem tudni, hogy a kinevezés feltététele volt-e, hogy

Palkovics fejből is el tudja mondani a legújabb titulusát,

de azt biztos, hogy a színrelépésével új fejezet veszi kezdetét a kormány Budapest-politikájában. Azzal, hogy levették a tábláról Fürjes Balázst, akit eddig „a párbeszéd híveként”, „Budapest szerelmeseként” stb. próbáltak eladni, nyilvánvalóvá tették, hogy a főváros kivéreztetése, megalázása nemcsak metafora. Szó szerint veendő, és semmi sem drága érte. Fürjes Balázs persze továbbra is Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, és hallunk még tőle bizonyosan sok szép fejlesztési tervet, de úgy tűnik, már nem várnak tőle túl sokat, leginkább semmit, csak azért tartják, hogy legyen valaki, aki a leszámolás után megjegyezze: „A vita természetes, anélkül nincs demokrácia”.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.