Minek a bíróság, ha van egy Balog Zoltánunk?

Narancsblog

Az exminiszter püspök kiállt a nyilvánosság elé, és elmondta, hogy az egész K. Endre körüli ügyben csak az a baj, hogy kiderült. 

Most, hogy már harmadik napja biztosan nem keveredik Magyarország atomháborúba, végre lehetősége volt megszólalnia szerencsétlen Balog Zoltánnak is. Valószínűleg már hónapok óta várta ezt a pillanatot, csak ugye amikor világháborúról szavazunk az Európai Parlamentben, akkor nyilván nincs elég kapacitás olyan piszlicsáré apróságokkal foglalkozni, mint a bicskei pedofilbotrányban aktív szerepet játszott K. Endre kegyelmi ügye.

K. Endre a készülőben lévő harmadik világháború előtti nyilvánosság sztárja lett ugyebár azzal, hogy nemcsak a neki adott elnöki kegyelmen csúszott el Novák Katalin annyira, hogy Orbán Viktor lemondatta, hanem még ezek után simán megkereste a gyermekotthon egyik áldozatát pár ajándékkal annak érdekében, hogy vonja vissza vallomását. Azt, hogy ehhez mennyire kell egyszerre gonosznak és hülyének lenni, már sokan és sok helyen kitárgyalták, és jó magyar szokás szerint talán szép lassan hozzá is szoktunk volna a gondolathoz, hogy Magyarországon fideszes exminiszterek hozzák ki a börtönből a barátaikat. De Balog Zoltán most valahogy úgy érezte, itt az ideje tisztázni a dolgokat. Sikerült is úgy, hogy a fal adja a másikat.

Balog Zoltán a 777-nek adott interjújában magyarázta el, hogy a választási eredményeken túl Isten előtt is el kellett számolnia, majd végre beavatta az olvasóközönséget a motivációiba is: „Nagyon aránytalannak éreztem és tartottam ezt a büntetést, és egyébként ebben nagyon sokan egyetértettek.” És ez nem volt elég, ugyanis elmondta, hogy K. Endre  „alapvetően ártatlan”, és amikor K. Endre le akart fizetni egy tanút, akkor is „láthatóan az igazáért küzdött”.

Sőt, sőt, sőt, azt is elmondta, mi is volt itt a bajok ősforrása, ami miatt százezrek mentek ki a Hősök terére például: ő maga ugyanis állítása szerint „bűnt nem követett el, kegyelmet kért”, amiből „senkinek nem származott hátránya addig”, amíg nem derült ki. Tehát igen,

már megint ez a francos kiderülés, lelepleződés, napvilágot látás a baj, ha ez nem lenne, akkor aztán tényleg nem akarta volna senki letéríteni a helyes útról a dolgokat.

Annyi kritikát azért megengedett Balog, hogy K. Endre módszerét (értsd: több körben rá akart venni egy kiszolgálatott helyzetben lévő tanút, hogy vonja vissza vallomását) rossznak minősítse, szóval azért nem múlt el nyomtalanul az a sok-sok Bibliával töltött óra. 

Szó van még itt politikai támadásról - naná, hogy szó van, nyilván csak Soros, Gyurcsány vagy a migránsok fújhatták fel ezt az ügyet - , de a lényeg mégis az, hogy ő hisz K. Endre ártatlanságában. És tegyük hozzá, higgyen is! Hinni nagyon szép dolog, ezt Balog Zoltán tudhatja a legjobban, amikor imádkozik például, ráadásul ha K. Endréért imádkozik, akkor bizonyára duplán hisz, hiszen az ártatlansága mellett ott van a maga keresztény hite, aminek mentén miniszterként pár éve asszisztált például a magyar oktatás és egészségügy tönkreveréséhez. Vannak társadalmilag károsabb hitek, amik közt ott van a chemtrail, a fajelmélet, az oltásellenesség vagy a radikális orbánizmus is. Szerencsére mindenben hihetünk, a különbség az, hogy ezek a hitek, jöjjön az bárkitől, nem írják felül az egzakt jogrendet különféle első- és másodfokokkal, tanúvallomásokkal. Balog Zoltán normális esetben beszélhetne olyan hülyeségeket, amilyeneket csak szeretne, azzal maximum a világképéhez tartozó legrosszabb helyen kellene csak elszámolnia, hogy végülis abban hisz, hogy kiszolgáltatott és molesztált gyerekek hazudoznak. 

Balog Zoltán jó szokása szerint megspórolta az érvelést: az interjúból nem derül ki, mire alapozza ezt a hitet. Régi ismeretség? K. Endre meggyőzően mesélt? Általános jóindulat? A közöség véleménye arról, hogy K. Endre jó ember? Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, ahogy valójában most sem jutottunk közelebb a kegyelmi botrány megoldásához azon túl, hogy Balog életben tartotta a lángot. Már megint egy ország eszébe juthat, hogy itt valami ködös meggyőződés miatt engednek ki börtönből elítélt bűnözőket azért, mert a püspöknek bejárása van (volt) a köztársasági elnökhöz.

Mondhat itt bármit a bíróság, azt majd Balog Zoltán a végén eldönti a maga szempontrendszere szerint!

Itt lehet az ideje a jogrend leegyszerűsítésének! A kényes ügyekben elég, ha a református egyház celebritásához fordul az ügy valamelyik szereplője – már ez is mekkora újítás, nem is kell a másik oldal –, elmondja neki a saját verzióját, Balog pedig kicsit tologatja a szemüvegét, ráncolja homlokát, majd eldönti, ki az ártatlan. Rengeteg felesleges munkát spórolunk meg így, ráadásul tisztán látszik K. Endre ügyéből is, hogy Balog Zoltán sokkal jobban is tudja megítélni ezeket a dolgokat. Még mindig csak 66 éves, úgyhogy meg is nyugodhatunk: ha vigyáz az egészségére, akár 20-30 évig is leveheti az ítélkezés terhét az aktakukac jogászokról. Jól áll neki a szerep, és az is látszik, hogy rá aztán már tényleg nem fog merni senki szólni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.