Minek a bíróság, ha van egy Balog Zoltánunk?

Narancsblog

Az exminiszter püspök kiállt a nyilvánosság elé, és elmondta, hogy az egész K. Endre körüli ügyben csak az a baj, hogy kiderült. 

Most, hogy már harmadik napja biztosan nem keveredik Magyarország atomháborúba, végre lehetősége volt megszólalnia szerencsétlen Balog Zoltánnak is. Valószínűleg már hónapok óta várta ezt a pillanatot, csak ugye amikor világháborúról szavazunk az Európai Parlamentben, akkor nyilván nincs elég kapacitás olyan piszlicsáré apróságokkal foglalkozni, mint a bicskei pedofilbotrányban aktív szerepet játszott K. Endre kegyelmi ügye.

K. Endre a készülőben lévő harmadik világháború előtti nyilvánosság sztárja lett ugyebár azzal, hogy nemcsak a neki adott elnöki kegyelmen csúszott el Novák Katalin annyira, hogy Orbán Viktor lemondatta, hanem még ezek után simán megkereste a gyermekotthon egyik áldozatát pár ajándékkal annak érdekében, hogy vonja vissza vallomását. Azt, hogy ehhez mennyire kell egyszerre gonosznak és hülyének lenni, már sokan és sok helyen kitárgyalták, és jó magyar szokás szerint talán szép lassan hozzá is szoktunk volna a gondolathoz, hogy Magyarországon fideszes exminiszterek hozzák ki a börtönből a barátaikat. De Balog Zoltán most valahogy úgy érezte, itt az ideje tisztázni a dolgokat. Sikerült is úgy, hogy a fal adja a másikat.

Balog Zoltán a 777-nek adott interjújában magyarázta el, hogy a választási eredményeken túl Isten előtt is el kellett számolnia, majd végre beavatta az olvasóközönséget a motivációiba is: „Nagyon aránytalannak éreztem és tartottam ezt a büntetést, és egyébként ebben nagyon sokan egyetértettek.” És ez nem volt elég, ugyanis elmondta, hogy K. Endre  „alapvetően ártatlan”, és amikor K. Endre le akart fizetni egy tanút, akkor is „láthatóan az igazáért küzdött”.

Sőt, sőt, sőt, azt is elmondta, mi is volt itt a bajok ősforrása, ami miatt százezrek mentek ki a Hősök terére például: ő maga ugyanis állítása szerint „bűnt nem követett el, kegyelmet kért”, amiből „senkinek nem származott hátránya addig”, amíg nem derült ki. Tehát igen,

már megint ez a francos kiderülés, lelepleződés, napvilágot látás a baj, ha ez nem lenne, akkor aztán tényleg nem akarta volna senki letéríteni a helyes útról a dolgokat.

Annyi kritikát azért megengedett Balog, hogy K. Endre módszerét (értsd: több körben rá akart venni egy kiszolgálatott helyzetben lévő tanút, hogy vonja vissza vallomását) rossznak minősítse, szóval azért nem múlt el nyomtalanul az a sok-sok Bibliával töltött óra. 

Szó van még itt politikai támadásról - naná, hogy szó van, nyilván csak Soros, Gyurcsány vagy a migránsok fújhatták fel ezt az ügyet - , de a lényeg mégis az, hogy ő hisz K. Endre ártatlanságában. És tegyük hozzá, higgyen is! Hinni nagyon szép dolog, ezt Balog Zoltán tudhatja a legjobban, amikor imádkozik például, ráadásul ha K. Endréért imádkozik, akkor bizonyára duplán hisz, hiszen az ártatlansága mellett ott van a maga keresztény hite, aminek mentén miniszterként pár éve asszisztált például a magyar oktatás és egészségügy tönkreveréséhez. Vannak társadalmilag károsabb hitek, amik közt ott van a chemtrail, a fajelmélet, az oltásellenesség vagy a radikális orbánizmus is. Szerencsére mindenben hihetünk, a különbség az, hogy ezek a hitek, jöjjön az bárkitől, nem írják felül az egzakt jogrendet különféle első- és másodfokokkal, tanúvallomásokkal. Balog Zoltán normális esetben beszélhetne olyan hülyeségeket, amilyeneket csak szeretne, azzal maximum a világképéhez tartozó legrosszabb helyen kellene csak elszámolnia, hogy végülis abban hisz, hogy kiszolgáltatott és molesztált gyerekek hazudoznak. 

Balog Zoltán jó szokása szerint megspórolta az érvelést: az interjúból nem derül ki, mire alapozza ezt a hitet. Régi ismeretség? K. Endre meggyőzően mesélt? Általános jóindulat? A közöség véleménye arról, hogy K. Endre jó ember? Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, ahogy valójában most sem jutottunk közelebb a kegyelmi botrány megoldásához azon túl, hogy Balog életben tartotta a lángot. Már megint egy ország eszébe juthat, hogy itt valami ködös meggyőződés miatt engednek ki börtönből elítélt bűnözőket azért, mert a püspöknek bejárása van (volt) a köztársasági elnökhöz.

Mondhat itt bármit a bíróság, azt majd Balog Zoltán a végén eldönti a maga szempontrendszere szerint!

Itt lehet az ideje a jogrend leegyszerűsítésének! A kényes ügyekben elég, ha a református egyház celebritásához fordul az ügy valamelyik szereplője – már ez is mekkora újítás, nem is kell a másik oldal –, elmondja neki a saját verzióját, Balog pedig kicsit tologatja a szemüvegét, ráncolja homlokát, majd eldönti, ki az ártatlan. Rengeteg felesleges munkát spórolunk meg így, ráadásul tisztán látszik K. Endre ügyéből is, hogy Balog Zoltán sokkal jobban is tudja megítélni ezeket a dolgokat. Még mindig csak 66 éves, úgyhogy meg is nyugodhatunk: ha vigyáz az egészségére, akár 20-30 évig is leveheti az ítélkezés terhét az aktakukac jogászokról. Jól áll neki a szerep, és az is látszik, hogy rá aztán már tényleg nem fog merni senki szólni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.