Minek a bíróság, ha van egy Balog Zoltánunk?

Narancsblog

Az exminiszter püspök kiállt a nyilvánosság elé, és elmondta, hogy az egész K. Endre körüli ügyben csak az a baj, hogy kiderült. 

Most, hogy már harmadik napja biztosan nem keveredik Magyarország atomháborúba, végre lehetősége volt megszólalnia szerencsétlen Balog Zoltánnak is. Valószínűleg már hónapok óta várta ezt a pillanatot, csak ugye amikor világháborúról szavazunk az Európai Parlamentben, akkor nyilván nincs elég kapacitás olyan piszlicsáré apróságokkal foglalkozni, mint a bicskei pedofilbotrányban aktív szerepet játszott K. Endre kegyelmi ügye.

K. Endre a készülőben lévő harmadik világháború előtti nyilvánosság sztárja lett ugyebár azzal, hogy nemcsak a neki adott elnöki kegyelmen csúszott el Novák Katalin annyira, hogy Orbán Viktor lemondatta, hanem még ezek után simán megkereste a gyermekotthon egyik áldozatát pár ajándékkal annak érdekében, hogy vonja vissza vallomását. Azt, hogy ehhez mennyire kell egyszerre gonosznak és hülyének lenni, már sokan és sok helyen kitárgyalták, és jó magyar szokás szerint talán szép lassan hozzá is szoktunk volna a gondolathoz, hogy Magyarországon fideszes exminiszterek hozzák ki a börtönből a barátaikat. De Balog Zoltán most valahogy úgy érezte, itt az ideje tisztázni a dolgokat. Sikerült is úgy, hogy a fal adja a másikat.

Balog Zoltán a 777-nek adott interjújában magyarázta el, hogy a választási eredményeken túl Isten előtt is el kellett számolnia, majd végre beavatta az olvasóközönséget a motivációiba is: „Nagyon aránytalannak éreztem és tartottam ezt a büntetést, és egyébként ebben nagyon sokan egyetértettek.” És ez nem volt elég, ugyanis elmondta, hogy K. Endre  „alapvetően ártatlan”, és amikor K. Endre le akart fizetni egy tanút, akkor is „láthatóan az igazáért küzdött”.

Sőt, sőt, sőt, azt is elmondta, mi is volt itt a bajok ősforrása, ami miatt százezrek mentek ki a Hősök terére például: ő maga ugyanis állítása szerint „bűnt nem követett el, kegyelmet kért”, amiből „senkinek nem származott hátránya addig”, amíg nem derült ki. Tehát igen,

már megint ez a francos kiderülés, lelepleződés, napvilágot látás a baj, ha ez nem lenne, akkor aztán tényleg nem akarta volna senki letéríteni a helyes útról a dolgokat.

Annyi kritikát azért megengedett Balog, hogy K. Endre módszerét (értsd: több körben rá akart venni egy kiszolgálatott helyzetben lévő tanút, hogy vonja vissza vallomását) rossznak minősítse, szóval azért nem múlt el nyomtalanul az a sok-sok Bibliával töltött óra. 

Szó van még itt politikai támadásról - naná, hogy szó van, nyilván csak Soros, Gyurcsány vagy a migránsok fújhatták fel ezt az ügyet - , de a lényeg mégis az, hogy ő hisz K. Endre ártatlanságában. És tegyük hozzá, higgyen is! Hinni nagyon szép dolog, ezt Balog Zoltán tudhatja a legjobban, amikor imádkozik például, ráadásul ha K. Endréért imádkozik, akkor bizonyára duplán hisz, hiszen az ártatlansága mellett ott van a maga keresztény hite, aminek mentén miniszterként pár éve asszisztált például a magyar oktatás és egészségügy tönkreveréséhez. Vannak társadalmilag károsabb hitek, amik közt ott van a chemtrail, a fajelmélet, az oltásellenesség vagy a radikális orbánizmus is. Szerencsére mindenben hihetünk, a különbség az, hogy ezek a hitek, jöjjön az bárkitől, nem írják felül az egzakt jogrendet különféle első- és másodfokokkal, tanúvallomásokkal. Balog Zoltán normális esetben beszélhetne olyan hülyeségeket, amilyeneket csak szeretne, azzal maximum a világképéhez tartozó legrosszabb helyen kellene csak elszámolnia, hogy végülis abban hisz, hogy kiszolgáltatott és molesztált gyerekek hazudoznak. 

Balog Zoltán jó szokása szerint megspórolta az érvelést: az interjúból nem derül ki, mire alapozza ezt a hitet. Régi ismeretség? K. Endre meggyőzően mesélt? Általános jóindulat? A közöség véleménye arról, hogy K. Endre jó ember? Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, ahogy valójában most sem jutottunk közelebb a kegyelmi botrány megoldásához azon túl, hogy Balog életben tartotta a lángot. Már megint egy ország eszébe juthat, hogy itt valami ködös meggyőződés miatt engednek ki börtönből elítélt bűnözőket azért, mert a püspöknek bejárása van (volt) a köztársasági elnökhöz.

Mondhat itt bármit a bíróság, azt majd Balog Zoltán a végén eldönti a maga szempontrendszere szerint!

Itt lehet az ideje a jogrend leegyszerűsítésének! A kényes ügyekben elég, ha a református egyház celebritásához fordul az ügy valamelyik szereplője – már ez is mekkora újítás, nem is kell a másik oldal –, elmondja neki a saját verzióját, Balog pedig kicsit tologatja a szemüvegét, ráncolja homlokát, majd eldönti, ki az ártatlan. Rengeteg felesleges munkát spórolunk meg így, ráadásul tisztán látszik K. Endre ügyéből is, hogy Balog Zoltán sokkal jobban is tudja megítélni ezeket a dolgokat. Még mindig csak 66 éves, úgyhogy meg is nyugodhatunk: ha vigyáz az egészségére, akár 20-30 évig is leveheti az ítélkezés terhét az aktakukac jogászokról. Jól áll neki a szerep, és az is látszik, hogy rá aztán már tényleg nem fog merni senki szólni.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk