Toportyáni Janó, a Több Megyét, Kevesebb Cigót Testvériség alapítója szerint „a cigányok a kert végében, titokban akkora Halálcsillagot építenek, hogy olyat még nem láttatok, kajakra el fogják pusztítani a világot és főleg a magyarokat”. Árpádfalvi Koppány Patrik, a Majdcsak Kihalnak a Kokerók – Ahol Tudunk, Segítünk! Polgárőr Egyesület elnöke úgy fogalmazott: „a roma holokauszt nem volt, hanem lesz”. Trillárom Vajk, a Betyárkörte Mozgalom vezetője kifejtette, hogy a cigányok gennyes kelések a nemzet testén, majd e szókkal fordult a hallgatósághoz: „Tegyünk azért, hogy ilyenek ne legyenek! Sieg heil!” A demonstráció ezután a már hagyományosnak mondható cigányveréssel folytatódott, amelyet a rendőrség nagy erőkkel biztosított.
| ||
A nyomozás utólag alaposan kivizsgálta az esetet, és úgy találta: a felszólalások néhol vétettek ugyan az általános illem szabályai ellen, ugyanakkor érvelésük racionális, következtetéseik megfontoltak, ezért semmiképpen nem állhattak összefüggésben az utánuk következő sajnálatos erőszakkal. A cigányverés résztvevőit a rendőrség sajnos nem tudta azonosítani.
*
Hogy a fentiek egy perverz rémálom képei? Hogy ilyen nem történhet meg? A Helsinki Bizottság közleményéből idézünk:
2012. augusztus 5-én a Jobbik demonstrációt szervezett Devecseren „Élni és élni hagyni, demonstráció a jogos magyar önvédelemért” címmel.
…
Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye vezetője például arról beszélt, hogy ahol a cigányság megtalálható, ott a pusztítás, rombolás jelenik meg. Kifejtette: a cigányok a magyarokat ki akarják irtani, és ha harcolni akarnak, akkor fel kell velük venni a harcot, nincs más lehetőség. László Attila, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület elnöke azt mondta, ki kell söpörni az összes szemetet az országból, lázadni kell, és el kell zavarni a bűnözőket, akik élősködnek, szerveződni kell minden településen. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője faji háború jeleiről és etnikai alapú konfliktusról beszélt. Egyebek mellett azt mondta: a cigány fajta úgy van kódolva, hogy benne van a bűnözés. Kifejtette: a genetikailag kódolt hulladékokat ki kell irtani a közéletből, majd kijelentette, hogy „eltapossuk azt a jelenséget, amit ki kell irtani az életterünkből”.
A beszédeket követően a demonstrálók a település romák lakta részére vonultak, ahol rasszista, kirekesztő jelszavakat (pl. „mocskos cigányok!”) skandáltak, majd vizes palackokkal, betondarabokkal, kövekkel kezdték dobálni a romák házait. Az egyik ház udvarán valaki a bedobott betondarabtól meg is sérült.
…
Minthogy jelen esetben nem csupán az erőszak egyértelmű és közvetlen veszélye állt fent, hanem ténylegesen sor került az erőszakra, a Magyar Helsinki Bizottság közösség elleni izgatás miatt tett feljelentést az uszító beszédeket tartó személyek ellen, azt gondolva, hogy ha valamikor, hát ebben az esetben kétségtelenül megállapítható a felelősségük.
Ezért okozott meglepetést a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságtól kézhez kapott, 2013. szeptember 24-én kelt határozat, amely a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A határozat szerint „[a]ki uszít, az nem az értelemhez szól, hanem a primer ösztönöket célozza meg, […] számolva azzal, hogy a felszított ellenséges indulatok kitörhetnek, és fékezhetetlenné válhatnak”. A főkapitányság szerint azonban az elhangzott felszólalások (köztük a fent idézett nyilatkozatok) „ilyen jellegű nem átgondolt, indulatból, ösztönből fakadó, ellenséges, ártó megnyilvánulás kiváltására alkalmas kijelentést nem tartalmaztak. A beszédekben elhangzottak egy része sértő lehet a cigányságra nézve, amely erkölcsileg ugyan kifogásolható, de a büntetőjog eszközeivel nem szankcionálható”.
*
A Narancs hasábjain az elmúlt hónapokban komoly vita zajlott arról, büntetendő-e – és ha igen, hogyan – a gyűlölködő beszéd. Most újfent bebizonyosodott, mennyire húsba vágóan aktuális ez a kérdés.
Nem tudunk és nem is akarunk igazságot tenni a különböző álláspontok között. A vita jogász résztvevői között súlyos véleménykülönbségek vannak (lásd a linkeket a lenti keretben), néhány fontos alapkérdésben azonban mindenki egyetért. Például abban, hogy az erőszak közvetlen és tényleges veszélyét magában rejtő uszítás büntetendő. Ez az ún. clear and present danger, amelyet a jelenleg hatályos törvények is a szankcionálás feltételéül szabnak. Alkalmazásával ugyanakkor számos probléma adódik, hiszen nehéz megállapítani, mi számít „közvetlen és tényleges” veszélynek.
| M. Tóth Balázs–Tordai Csaba: Mért vesztett pert Vona Gábor, és mi következne ebből? A gyűlöletbeszédet nem azért kell ésszerű keretek között büntetni, mert bárki azt gondolná, hogy ez megszünteti majd az emberi természetben mélyen gyökeredző indulatokat. Hanem azért, mert ezzel fejezi ki az alkotmányos demokrácia, hogy képes megvédeni a lerombolására törekvőkkel szemben mind önmagát, mind pedig a polgárait. Hegyi Szabolcs–Simon Éva: Miért szükségtelen a szólás további korlátozása? A szólásszabadság határainak további szűkítése nélkül is lehet lépéseket tenni a toleránsabb társadalom felé. Akik a szólásszabadság korlátozását erre megfelelő eszköznek tartják, azok nem veszik észre, hogy feleslegesen fizetnek túlságosan nagy árat: a gyűlölködést nem számolnák fel, de a további korlátozás lehetőségét megteremtenék. Karsai Dániel: Uram, óvj meg a barátaimtól… A liberális demokrácia és a demokratikus jogállamiság lebontására törekvők nekünk, a demokrácia barátainak nem „vitapartnereink”, nem „politikai ellenfeleink”, hanem minden legális eszközzel legyőzendő ellenségeink, mivel alapjaiban tagadják azt, amiben hiszünk. Ne legyenek illúzióink: ebben a csatában nem osztanak majd ezüstérmet a legyőzötteknek. Somody Bernadette–Szabó Máté Dániel: Hamis megnyugvás Vajon hol áll (csúszik?) Magyarország a lejtőn akkor, amikor az új büntető törvénykönyv szerint – néhány hete – szabadságvesztéssel büntetendő az, aki „a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ”? |
Viszont korábban azt gondoltuk, hogy a devecseri esetnél kérdésnek helye nincs. Itt ugyanis nemcsak fennállt az erőszak veszélye, hanem az meg is valósult. Nyilvános beszédek náci frázisai és agresszióra való felhívásai után cigányokat dobáltak kővel és betonnal. Lehet ennél kézzelfoghatóbb a „tényállás”? Lehet ennél nyilvánvalóbb az uszítás? S ennek ismeretében lehet-e kézenfekvőbb feltevés annál, hogy „ezeket valakik védik”, olyanok, akik törvények feletti felhatalmazást tulajdonítanak maguknak. Azok védik, akiknek hatalmában áll.
Ha a Helsinki Bizottság panaszát elutasítják, tehát ha ez így marad, az komoly lépés egy sötét égbolt alatt vezető, ismerős úton. Ha a rendőrség mint jogalkalmazó ezt megteheti, akkor a jogalkotónak, tehát az Országgyűlésnek kell azonnal intézkednie, hogy ez a jövőben ne fordulhasson elő. Majd miután ezen túl vagyunk, neki kell állnunk újra az okos beszélgetésnek, hogy kitaláljuk: a tűrés vagy a tiltás jobb gátja a gyűlöletnek. Egy normális országban ez így történne. Vagyis nem: egy normális országban mindez meg sem történhetne.
