Ők és mi – Navracsics megmondja, ki magyar

  • narancsblog
  • 2013. június 2.

Narancsblog

Ma reggel Navracsics Tibor a Kossuth rádióban kijelentette, hogy nemcsak az elmúlt nyolc évért, de évszázados távlatokban is a baloldal felelős az ország bajaiért.

„A magyar baloldal erőteljes internacionalista tradíciója egyedi, a környező országokban például a baloldal sokkal kevésbé várja a segítséget a külvilágtól, Nyugat-Európától. (...) A magyar baloldal gondolkodásában azonban létezik egy évszázados tradíció, melynek jegyében mindent megtettek korábban és 1990 után is, hogy az országot lejárassák” – mondja a miniszterelnök-helyettes az MTI összefoglalója szerint, amit azzal indokol, hogy bezzeg a román bal- és jobboldal együttesen utasította el tavasszal, hogy az Európai Tanács megvitassa az ottani belpolitikai helyzetet.

false

 

Fotó: Kovács Attila/MTI

Navracsics szerint nálunk ilyesmi elképzelhetetlen, ugyanis „ők úgy gondolják, hogy mi, magyarok nem vagyunk eléggé érettek arra, hogy megvitassuk saját dolgainkat, hívni kell az óvóbácsit, hívni kell valakit, aki igazságot tesz közöttünk, mert nem vagyunk elég értelmesek, nem vagyunk elég toleránsak, nem vagyunk elég demokraták ahhoz, hogy odafigyeljünk egymás érveire”.

Hát tényleg nem vagyunk. 2002-2010 között a baloldal zavarta ki a Fideszt a Parlamentből, 2010 óta pedig a baloldal volt az, amelynek eszébe sem jutott, hogy vitatkozzon, egyeztessen az új alkotmányról, annak folyamatos módosításáról, a számtalan törvényről. Nem volt elég demokrata, és ahelyett, hogy érdemben segítette volna (konstruktív ellenzék!) a kormány történelmi léptékű munkáját – példát vehettek volna Schmitt Pálról –, ott tettek keresztbe, ahol tudtak. „Ők” – ahogy a miniszter mondja.

Világos beszéd: vagyunk „mi, magyarok”. Az értelmesek, a toleránsak, a demokraták.

És vannak „ők”.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.