Orbán Viktor megalázza a magyar művészeket? Nem baj!

  • narancsblog
  • 2015. március 17.

Narancsblog

Mi, magyar művészek még segítünk is neki! Ha esetleg mégse örülünk ennek, akkor hallgatunk. A pénzt pedig köszönjük szépen!

A Kossuth-díjhoz mindig is sok mocsok tapadt, mióta a kommunista párt politikai bizottsága döntött a létrahozásáról. Végigvettük már, hogyan használta a díjat és a művészeket az állampárt, ahogy azt is, milyen viták övezték a rendszerváltás óta, és hogyan szüntette meg a szakmaiságnak még a látszatát is a második Orbán-kormány.

Két napja megint átadtak egy sor Kossuth-díjat, és azóta várunk. Hol a civil felháborodás, hol a szakmai kritika, hol a politikai válasz?

Nem a díjazottak művészeti teljesítményéről szeretnénk beszélni. Nem mintha elfogadnánk azt az álságos, demagóg érvelést, hogy egy életmű értékelése olyan végletesen szubjektív, hogy ezek a döntések nem vitathatók és nem számon kérhetők – ez pont a Kossuth-díjak esetében végképp hamis szólam, hiszen itt elvileg kizárólag a legnagyobbakat kellene elismerni, márpedig azt minden szakma tudja magáról, kik a legjobbjai.

De nem az a legnagyobb baj, hogy Oszvald Marika, Tolcsvay Béla vagy Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjat kapott. Ennél szinte csak nagyobb bajok vannak az idei Kossuth-díjjal.

Szőcs Gézának szerencséje volt

Szőcs Gézának szerencséje volt

Fotó: MTI

Arra emlékeznek például, hogy korábban szakmai albizottságok terjesztették fel a jelölteket? Orbán Viktor azonban ezt a jogot is a saját maga által elnökölt, 15 fős bizottságnak utalta. A művészeti jelöltek nevét konkrétan Szőcs Géza vezette elő.

Szőcs Géza idén először nincs benne ebben a bizottságban. A törvény szerint a bizottság tagja nem kaphat Kossuth-díjat. Idén Szőcs Géza Kossuth-díjat kapott.

Szőcs Géza és Eperjes Károly helyére idén Jókai Anna és Kalász Márton írók kerültek a bizottságba. Mindketten a Magyar Művészeti Akadémia tagjai. Felsoroljuk, milyen írók kaptak még Kossuth-díjat idén? Albert Gábor és Mezey Katalin. Mi a közös kettőjükben? Eltalálták: a Magyar Művészeti Akadémia tagjai. (Sorolhatnánk még persze, hogy mind a négy író a Magyar Írószövetség választmányi tagja, meg hogy Jókai Anna könyveit Mezey Katalin kiadója jelenteti meg, de talán ennyiből is világos, mi a problémánk.)

Már a látszatra sem ügyelnek. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke javasolja Orbán Viktornak, hogy vegye fel a Magyar Művészeti Akadémia tagjait a bizottságba – a törvény szerint csak ő javasolhat tagot –, majd a bizottság Kossuth-díjat adományoz a Magyar Művészeti Akadémia tagjainak. Így osztják jelenleg a legnagyobb állami művészeti díjat.

Mi erről az írószervezetek álláspontja? De máshol sem sokkal jobb a helyzet, tehát kérdezhetjük a színészeket, képzőművészeket, filmeseket, zenészeket, kőfaragókat: jól van ez így?

Mondunk jobbat: mit gondolnak erről a díjazottak? Esetleg a korábbi díjazottak? Vagy a vicc kedvéért: nincs-e kifogása a Magyar Művészeti Akadémia egyik-másik tagjának? Esetleg maguknak a bizottsági tagoknak? És a kedves ellenzéki pártoknak?

Ha pedig arra gondolunk, hogy Szőcs Géza miniszterelnöki megbízottal – és a Magyar Érdemrend csillagos vagy milyen keresztjét leakasztó Granasztói György miniszterelnöki megbízottal – egy időben Orbán másik megbízottja, a szintén havi egymilliós fizetéssel megtisztelt Tellér Gyula, az illiberalizmus olykor nagyokat zsidózó ideológusa a sors kegyelméből Széchenyi-díjat, vagyis a lehető legmagasabb tudományos elismerést kapott, akkor hasonlókat kérdezhetnénk a döntőbizottságban helyet foglaló akadémiai elnöktől, az MTA tagjaitól és így tovább.

Vagy tényleg senkit nem érdekel, mi történik a pénzünkkel, na meg a művészeinkkel és tudósainkkal? Lehet az, hogy nincs jobb ötletünk a hallgatásnál?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.