Orbán Viktor megalázza a magyar művészeket? Nem baj!

  • narancsblog
  • 2015. március 17.

Narancsblog

Mi, magyar művészek még segítünk is neki! Ha esetleg mégse örülünk ennek, akkor hallgatunk. A pénzt pedig köszönjük szépen!

A Kossuth-díjhoz mindig is sok mocsok tapadt, mióta a kommunista párt politikai bizottsága döntött a létrahozásáról. Végigvettük már, hogyan használta a díjat és a művészeket az állampárt, ahogy azt is, milyen viták övezték a rendszerváltás óta, és hogyan szüntette meg a szakmaiságnak még a látszatát is a második Orbán-kormány.

Két napja megint átadtak egy sor Kossuth-díjat, és azóta várunk. Hol a civil felháborodás, hol a szakmai kritika, hol a politikai válasz?

Nem a díjazottak művészeti teljesítményéről szeretnénk beszélni. Nem mintha elfogadnánk azt az álságos, demagóg érvelést, hogy egy életmű értékelése olyan végletesen szubjektív, hogy ezek a döntések nem vitathatók és nem számon kérhetők – ez pont a Kossuth-díjak esetében végképp hamis szólam, hiszen itt elvileg kizárólag a legnagyobbakat kellene elismerni, márpedig azt minden szakma tudja magáról, kik a legjobbjai.

De nem az a legnagyobb baj, hogy Oszvald Marika, Tolcsvay Béla vagy Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjat kapott. Ennél szinte csak nagyobb bajok vannak az idei Kossuth-díjjal.

Szőcs Gézának szerencséje volt

Szőcs Gézának szerencséje volt

Fotó: MTI

Arra emlékeznek például, hogy korábban szakmai albizottságok terjesztették fel a jelölteket? Orbán Viktor azonban ezt a jogot is a saját maga által elnökölt, 15 fős bizottságnak utalta. A művészeti jelöltek nevét konkrétan Szőcs Géza vezette elő.

Szőcs Géza idén először nincs benne ebben a bizottságban. A törvény szerint a bizottság tagja nem kaphat Kossuth-díjat. Idén Szőcs Géza Kossuth-díjat kapott.

Szőcs Géza és Eperjes Károly helyére idén Jókai Anna és Kalász Márton írók kerültek a bizottságba. Mindketten a Magyar Művészeti Akadémia tagjai. Felsoroljuk, milyen írók kaptak még Kossuth-díjat idén? Albert Gábor és Mezey Katalin. Mi a közös kettőjükben? Eltalálták: a Magyar Művészeti Akadémia tagjai. (Sorolhatnánk még persze, hogy mind a négy író a Magyar Írószövetség választmányi tagja, meg hogy Jókai Anna könyveit Mezey Katalin kiadója jelenteti meg, de talán ennyiből is világos, mi a problémánk.)

Már a látszatra sem ügyelnek. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke javasolja Orbán Viktornak, hogy vegye fel a Magyar Művészeti Akadémia tagjait a bizottságba – a törvény szerint csak ő javasolhat tagot –, majd a bizottság Kossuth-díjat adományoz a Magyar Művészeti Akadémia tagjainak. Így osztják jelenleg a legnagyobb állami művészeti díjat.

Mi erről az írószervezetek álláspontja? De máshol sem sokkal jobb a helyzet, tehát kérdezhetjük a színészeket, képzőművészeket, filmeseket, zenészeket, kőfaragókat: jól van ez így?

Mondunk jobbat: mit gondolnak erről a díjazottak? Esetleg a korábbi díjazottak? Vagy a vicc kedvéért: nincs-e kifogása a Magyar Művészeti Akadémia egyik-másik tagjának? Esetleg maguknak a bizottsági tagoknak? És a kedves ellenzéki pártoknak?

Ha pedig arra gondolunk, hogy Szőcs Géza miniszterelnöki megbízottal – és a Magyar Érdemrend csillagos vagy milyen keresztjét leakasztó Granasztói György miniszterelnöki megbízottal – egy időben Orbán másik megbízottja, a szintén havi egymilliós fizetéssel megtisztelt Tellér Gyula, az illiberalizmus olykor nagyokat zsidózó ideológusa a sors kegyelméből Széchenyi-díjat, vagyis a lehető legmagasabb tudományos elismerést kapott, akkor hasonlókat kérdezhetnénk a döntőbizottságban helyet foglaló akadémiai elnöktől, az MTA tagjaitól és így tovább.

Vagy tényleg senkit nem érdekel, mi történik a pénzünkkel, na meg a művészeinkkel és tudósainkkal? Lehet az, hogy nincs jobb ötletünk a hallgatásnál?

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.