Pokorni, a nagy purifikátor – Békeidőben okés lenne, most gáz egy kicsit

  • narancsblog
  • 2014. november 30.

Narancsblog

A tisztesség, az átláthatóság és a megfontolt haladás nagy barátja tegnap a Hír Tv-ben lépett fel. Azóta tele van vele a sajtó, s ami még rosszabb: ő a jó fiú.

Nagy lehet a baj a Fidesznél, hiszen reaktiválta magát a Hegyvidék remetéje, az örök titkos csodafegyver, Pokorni Zoltán, s mindjárt oda is nyilatkozott a pártbéli konkurenciának. Ilyeneket mondott például:

„Ezek a kisebb-nagyobb ügyek, hogy ki milyen órát hord, ki hova jár pihenni vagy nyaralni, vagy hogy kinek mekkora a háza, ezek nyilván az elmúlt években is tudottak voltak, de nem érdekelt senkit. Nem kötődött össze ez a korrupció vádjával. Az Amerikai Egyesült Államok kitiltása óta viszont egy ilyen metszetbe rendeződik újra ez a sok apró, egyébként korábban csak bosszantónak gondolt tény.”

Vagy, hogy a páncéljukon ütött egy rést az Egyesült Államok, egy kicsiny lyukat, ahol persze folyik be a víz. És ezt a vizet most meg kéne szüntetni. Micsoda szöveg, Pokorni, a hegyek kapitánya kiadja a parancsot: vizet szüntess!

Reaktiválták

Reaktiválták

Fotó: MTI

Aztán még mondott ilyeneket is, de ez voltaképpen ugyanaz, mint az előbbi: „Nincsenek ilyen urizáló életvitelek, illetve nem szabad, mert nem engedheti meg magának egy felelős kormánytag, vezető politikus sem ezt a fajta urizálást, ami lehet, hogy korábban elment.”

Első hallásra dörzsölhetné az ember a tenyerét, no, megint egymásnak esnek ezek a csirkefogók, hisz’ az óra Lázárnak szól, a pihenés-nyaralás Kósának, a mekkora ház meg nyilvánvalóan a kis Rogánnak. Esetleg Kósának. Vagy Szijjártónak. Momentán másnak nem is nagyon érdemes beszólni a Fideszben, ugyanakkor bizonyosan nem véletlen az sem, hogy Pokorni távolról sem mondott például olyat, hogy ne építsünk már egy rohadt nagy stadiont a kert végibe, közvetlen a sufni mellé, mert az szerfelett pronyó tempó. Nem, ilyet nem mondott, azért az ő bátorkodásának is van határa, nem is olyan túl távoli.

Ám, ha jobban megfigyeljük a halk szavú tanárember szövegét, érdekes dolog ordibál a szavaiból. Jelesül az, hogy békeidőben, amikor nem üt lyukat az ember páncélján az imperialisták golyója, akkor a milliós karóra, az aucklandi Rolling Stones és a komplett Pasa park tokkal-vonóval elmegy, bár nem szép dolog, csak most az amerikai korrupciós vádak árnyékában snassz valamelyest.

Szerintünk meg ez a duma snassz. Hogy Pokornitól csak ennyire futotta, annak egyetlen oka lehet csupán, konkrétan az, hogy mondókáját a belső morgolódás elhallgattatására szánták, lám, látjuk mi is, ha valaki közülünk helytelenkedik, számon is tartjuk, s figyelmeztetjük időben. Csakhogy ez úgy hazugság, ahogy van. Az igazság ugyanis az, hogy Pokorni valószínűleg csak elsikálni akarta a dolgokat, vagy ha nagyobb merészséget akarunk tulajdonítani neki, óvatosan helyezkedett egy kicsit. Se így, se úgy nem nagy kunszt, csak a szokott praxis.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.