Provokálja Orbánt a közrádió! Mi lesz most?

  • narancsblog
  • 2013. szeptember 6.

Narancsblog

Nem fogják elhinni, mi történt a Kossuth Rádióban ma reggel!

A szokásos péntek reggeli rádióinterjú mai kiadásáról mi azt mondanánk, hogy ugyanúgy félúton volt a kedélyes bulvár (foci, család, Ráhel esküvője) és az alákérdezős propagandaműsor között, mint bármelyik másik alkalommal.

Magyarország miniszterelnöke azonban szabotázst észlelt.

Provokálunk, provokálunk?

Provokálunk, provokálunk?

Fotó: Koszticsák Szilárd – MTI

 

Nem leszünk restek, begépeljük szó szerint, mi hangzott el (meghallgatható itt). A beszélgetés első nyolc percében Orbán Viktor leszögezte, hogy a rezsi csökkent, a rezsicsökkentést ő megvédi Brüsszelben, továbbá megvédi az embereket kihasználó külföldi energiacégektől is, akik az elmúlt nyolc évben szítták a magyar vért, áremelés formájában. Ekkor Kiss Gábor István műsorvezető fogainak kerítésén e szók röppentek ki:

– No igen, csak a szolgáltatók tették mindezt jogszabályok alapján, jogszabályszerűen.

Orbán a meglepetéstől néhány másodpercig nem is tud megszólalni, majd válaszol, de alig talál szavakat:

– És? Hát most… Mi se teszünk… Nem kérjük őket, hogy sértsék meg a jogszabályokat. Mi is jogszabályszerűen járunk el. Eddig ők voltak erősebbek, és az eddigi magyar – elsősorban szocialista – kormányok meghajoltak az erejük előtt. Most meg mi vagyunk az erősebbek, és nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, és nem a magyaroknak hozzájuk. Bocsánat, ha esetleg a kelleténél erőteljesebben fogalmaztam, de ha ön provokál engem, akkor ezzel a végeredménnyel számolni kell.

A válasz színvonalával nem is foglalkoznánk, és bocsánat, ha a kelleténél erőteljesebben fogalmazunk, de mi a búbánatos franc volt ez? A végig buzgón alákérdező riporter feltesz egy nem különösebben értelmes, különösen ártalmatlan kérdést, pontosabban kimond egy evidenciát. Orbán erre alig kap levegőt és provokációt kiált.

Mi lett volna, ha elhangzik akár csak egy is a kínálkozó, valóban égető kérdések közül? Ha a műsorvezető valóban teszi, ami a dolga volna? Alighanem lefejeli.

Mit gondol ez az ember a sajtóról? – kérdeznénk kétségbeesve, ha nem tudnánk már rég a választ.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.