Mintha az életük múlna rajta: folytatódik a harc az UEFA ellen

  • narancs.hu
  • 2021. július 15.

Narancsblog

Orbánt már innen is kinézik.

2014-ben döntött úgy az UEFA, hogy Budapesten is legyenek mérkőzések 2020-ban a közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokságon. Azt ugyan sosem fogjuk megtudni, hogy mi állt e „sportdiplomáciai siker” hátterében, de az egészen biztos, hogy Orbán Viktor személyében az UEFA olyan lelkes, sőt rajongó államfőt állíthatott maga mellé, aki nem sajnálja a pénzt, ha fociról van szó.

Sőt igazából semmit sem sajnál…

Jól emlékszünk, hogy miután a koronavírus harmadik hulláma idején az UEFA feloldotta a korábbi 30 százalékos nézőszám-korlátozást, Magyarország jelezte – egyedüliként a 13 Európa-bajnoki meccset rendező város közül –, hogy a budapesti mérkőzésekre mindenkit be fognak engedni a több százmilliárdból épült új főstadionba.

Tán e módfelett kétes nagyvonalúság miatt is tűnhetett úgy, hogy az európai szövetség lekötelezettje Orbán Viktornak.

Legalábbis erre utalt, hogy amikor a budapesti meccs előtt fél térdre ereszkedő ír játékosokat kifütyülték, azt Orbán úgy magyarázta meg, hogy „nem kell provokálni a házigazdát” – és ehhez az UEFA-nak pusztán annyi hozzáfűznivalója volt, hogy fő a „politikamentesség”.

Ám e nagy politikamentesség jegyében a szövetség arra már tiltással reagált, hogy a müncheni polgármester szivárványszínű világítással fejezte volna ki tiltakozását a homoszexuálisokat megbélyegző magyar „pedofiltörvény” ellen…

Mintha pont Orbán kottájából játszottak volna.

Csakhogy erre fel az összes nagyobb német város bejelentette, hogy szivárványszínűre fényfestik a stadionjukat német-magyar meccs idejére, így az európai szövetségnek is azonnal megváltozott a politikamentességről alkotott véleménye, és a tiltás kompenzálásaként szivárványosra állították az UEFA logóját.

„Az UEFA ma büszkén viseli a szivárvány színeit. Ezzel mindent alapelvünket szimbolizáljuk: igazság, társadalmi egyenlőség, tolerancia mindenkivel” – írták Twitter üzenetükben, ami leginkább azt jelezte, hogy a szövetség mindig oda áll, ahonnan nagyobb hasznot remélhet, s ebbe Orbán Viktornak semmiféle beleszólása nem lehet.

Az sohasem fog kiderülni, hogy az őszinte felháborodás, vagy csak valamiféle bizonyítási kényszer áll-e az UEFA azon döntése mögött, hogy három zárt kapus meccsre és 100 ezer euróra büntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget

diszkriminatív szurkolói magatartás miatt, de az ítélet indoklásával komoly ember nem tud vitatkozni. Teljesen abszurd az a tombolás is, amelybe Szijjártó Péter kezdett, miután hírét vette az ítéletnek. „Úgy látszik, az UEFA továbbra is alkalmazza a már korábban megismert munkásőr-hajlamú nézőtéri besúgókat, akiknek nincs más dolguk, csak jelentéseket írni arról, hogy ki, mit mondott (vagy nem mondott) a nézőtéren. Mint a kommunizmusban: bizonyíték nem kell, elég a besúgó feljelentése” – írta Facebook-bejegyzésében, majd miután napvilágra kerültek a bizonyítékok (kép- és hangfelvételek), már azzal jött, hogy e bizonyítékok alapján „még szánalmasabbnak és gyalázatosabbnak minősíthető az UEFA döntése”.

Azt még nem tudjuk, hogy mi lesz Szijjártó következő lépése – hadat üzenünk az UEFA-nak? –, ám ennél sokkal érdekesebb, hogy mi vagy ki állhat a külügyminiszter cirkusza mögött. Hogy magától ilyen, és csak a náci, homofób „szurkolói“ kemény magnak, esetleg a főnökének akar-e kedveskedni? Vagy arról lenne szó, hogy Orbán Viktor toporzékolásának megtestesüléseként kezdett ebbe az ámokfutásba? Kizárólag azért, mert a miniszterelnök nem engedheti meg magának, hogy még egy európai frontot nyisson.

Azon mindenesetre el lehet filózni, hogy mit is takar

Csányi Sándor MLSZ-elnök, UEFA-alelnök beszédes hallgatása.

Hisz a külügyminiszter első reakciója után az MLSZ ugyan kiadott egy sokat mondó közleményt az európai szövetség döntésének okairól, de Csányi azért gondoskodott arról is, hogy ez az egyre idiótábbá váló komédia ne egyedül Szijjártó Péter jutalomjátéka legyen, és ő is hozzátegye a magáét. A MLSZ elnöke ugyanis ezt nyilatkozta: „Részletesen elmondom majd a médiának, amit fontosnak tartok az UEFA fegyelmi döntésével kapcsolatban, amint ennek itt lesz az ideje”. Tehát a cirkusznak még mindig nincs vége. De mikor jön el az az idő? Tán csak nem akkor, ha Orbán Viktor megmondja végre a tutit?

(Címlapképünkön: Orbán Viktor (k), Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke (b) és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke beszélget a Karmelita kolostor teraszán 2019. május 18-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.