Úgy pisálsz, ahogy Orbán fütyül. Igen, te!

  • narancsblog
  • 2014. december 8.

Narancsblog

Tényleg bármelyik fideszes porig alázza magát Habony Árpád parancsára? Miért, te nem?

Sokan hitték, nem ok nélkül, hogy még a fideszes álomgyárnak is beletelik egy-két évbe, mire utoléri önnön csúcsteljesítményét, az utánozhatatlanul értelmetlen, a társadalom szempontjából kártékony és politikailag kontraproduktív internetadót. Nem így lett.

A gyerekek – és esetleg az újságírók és talán a politikusok – kötelező drogtesztje minden várakozást felülmúl.

Ne tagadjuk: mindez rendkívül szórakoztató, röhejes, és még kárörömre is alkalmat ad, amikor elnézzük, hogy az összes fideszes csicskának le kell menni full retardba, mert Habony Árpád éppen ezt fütyülte ma reggel.

Durvul a buli Kötcsén, 2010-ben

Durvul a buli Kötcsén, 2010-ben

Fotó: MTI

Csomó jó viccet ki lehet eszelni, az ellenzék és a média sziporkázhat. Igen, az ellenzéki politikusok és az újságírók, tehát pontosan azok, akiknek majd egy műanyag csőbe kell hugyoznia, ha Orbán Viktor úgy akarja. De nem baj, röhécselgethetünk, persze, mégiscsak el kell tölteni valamivel a napot. Tél van, sétálni sem lehet. Tényleg, az a poén volt már, hogy majd erről is biztosan nemzeti konzultációt rendez Orbán Viktor, ahol meg lehet szavazni, ki hugyozzon minden évben kémcsőbe? Kérjük, válasszon! A) minden bankárszármazású; B) Gyurcsány és Bajnai; C) a karvaly töke stb.

De van valami rossz mellékíze ennek a röhögésnek, nem? Ugye, ugye, ott motoszkál benned is, kedves újságíró kolléga, kedves politikus, kedves szülő, kedves gyerek, kedves következő társadalmi csoport, akit majd megtalálnak és felhasználnak, ugye eszedbe jut neked is, hogy azért mégiscsak új minősége az a magyar életnek, amikor a saját gyerekeinket nem védjük meg, amikor hagyjuk, hogy rákszűrés helyett drogtesztekre költsék az adónkat, miközben az egész akcióról mindenki, ismétlés: mindenki tudja, hogy értelmetlen, hatástalan, kamu. De Orbán Viktor és Habony Árpád úgy gondolja, hogy ezzel meg lehet menteni néhány szavazatot. Ezért most meg fogják alázni a gyerekedet, meg fognak félemlíteni téged, és hagyják megdögleni a szűrésből kimaradó szomszédodat.

Mit nézel?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.