Varga Judit a családon belüli erőszakról 2019-ben: „Ez egy politikai hiszti”

Narancsblog

A volt igazságügyi miniszter családon belüli erőszak áldozatának állítja be magát, de hivatalban kifejezetten érzéketlen nyilatkozatai voltak a nőkről.

Még abban az órában posztolt a bukott igazságügyi miniszter, Varga Judit, amikor exférje, Magyar Péter bement az ügyészségre azzal a hangfelvétellel, amit részletesen ismertettünk mi is. Ebben a beszélgetésben elhangzik, hogy Vargának is tudomása volt arról, hogy Rogán Antal kihúzatta a nevét a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból.

Varga Judit ebben a bejegyzésben családon belüli erőszak áldozatának igyekezett beállítani magát, akit verbálisan és fizikailag bántalmaz a részeges férje, és miközben könyvek és övcsatok vágódnak a hátába, magában „egy szép dallamra gondol, hogy minél előbb vége legyen ennek a jelenetnek. Mert rutinom volt ebben bőven.”

Ennek fényében érdekes felidézni, hogy nyilatkozott Orbán Viktor minisztere 2019-ben az isztambuli egyezmény ratifikálásának megtagadásáról és a jogállamisági problémákról. 2019. június 4-én az Európai ügyek-, illetve az Igazságügyi bizottság hallgatta meg Vargát a Parlamentben. Az ellenzéki politikusok arról is kérdezték, hogy mikor ratifikálja Magyarország a nők védelméről szóló Isztambuli Egyezményt.

„Az Isztambuli egyezmény politikai hiszti”

szögezte le Varga. „A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is. Az áldozatsegítésben, szociális és családpolitikában minden védelem adott.”

Ezek a mondatok szokatlanul érzéketlennek hatottak egy olyan miniszter szájából, aki maga is nő, így joggal várták volna a női választók, hogy a férfiakból álló Orbán-kormányban legalább valaki képviseli őket.

De még furcsább visszaolvasni őket most, amikor reggeli posztja szerint Varga Judit maga is egy tehetlen nő, akinek állítólag másból sem állnak a napjai, mint zsarnoki férjétől retteg.

Az Isztambuli egyezményt a Fidesz azért nem volt hajlandó aláírni, mert – Németh Szilárdot idézve – „a hagyományos családmodellt támadja, ha úgy tetszik, a genderfilozófiát próbálja átültetni”. Pedig az egyezmény preambulumában egész mást olvasunk, mégpedig azt: „a nőkkel szembeni erőszak a nők és a férfiak közötti, történelmileg kialakult egyenlőtlen erőviszonyok megnyilvánulása, amelyek a férfiak részéről a nők feletti uralkodáshoz és a nőkkel szembeni megkülönböztetéshez, valamint a nők teljes érvényesülésének megakadályozásához vezettek.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz végső üzenete: Szavazz ránk, vagy meghalsz!

Háború, háború, háború, Brüsszel, Ukrajna, háború – ezek maradtak a Fidesz jelszavai, amely egykor három szobát, három gyereket és négy kereket ígért Magyarországnak. Most csupán fenyegetőzik, és azzal ijesztgetik a választókat, hogy vagy rájuk szavaz az ember, vagy meghal.

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.