Varga Judit a családon belüli erőszakról 2019-ben: „Ez egy politikai hiszti”

Narancsblog

A volt igazságügyi miniszter családon belüli erőszak áldozatának állítja be magát, de hivatalban kifejezetten érzéketlen nyilatkozatai voltak a nőkről.

Még abban az órában posztolt a bukott igazságügyi miniszter, Varga Judit, amikor exférje, Magyar Péter bement az ügyészségre azzal a hangfelvétellel, amit részletesen ismertettünk mi is. Ebben a beszélgetésben elhangzik, hogy Vargának is tudomása volt arról, hogy Rogán Antal kihúzatta a nevét a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból.

Varga Judit ebben a bejegyzésben családon belüli erőszak áldozatának igyekezett beállítani magát, akit verbálisan és fizikailag bántalmaz a részeges férje, és miközben könyvek és övcsatok vágódnak a hátába, magában „egy szép dallamra gondol, hogy minél előbb vége legyen ennek a jelenetnek. Mert rutinom volt ebben bőven.”

Ennek fényében érdekes felidézni, hogy nyilatkozott Orbán Viktor minisztere 2019-ben az isztambuli egyezmény ratifikálásának megtagadásáról és a jogállamisági problémákról. 2019. június 4-én az Európai ügyek-, illetve az Igazságügyi bizottság hallgatta meg Vargát a Parlamentben. Az ellenzéki politikusok arról is kérdezték, hogy mikor ratifikálja Magyarország a nők védelméről szóló Isztambuli Egyezményt.

„Az Isztambuli egyezmény politikai hiszti”

szögezte le Varga. „A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is. Az áldozatsegítésben, szociális és családpolitikában minden védelem adott.”

Ezek a mondatok szokatlanul érzéketlennek hatottak egy olyan miniszter szájából, aki maga is nő, így joggal várták volna a női választók, hogy a férfiakból álló Orbán-kormányban legalább valaki képviseli őket.

De még furcsább visszaolvasni őket most, amikor reggeli posztja szerint Varga Judit maga is egy tehetlen nő, akinek állítólag másból sem állnak a napjai, mint zsarnoki férjétől retteg.

Az Isztambuli egyezményt a Fidesz azért nem volt hajlandó aláírni, mert – Németh Szilárdot idézve – „a hagyományos családmodellt támadja, ha úgy tetszik, a genderfilozófiát próbálja átültetni”. Pedig az egyezmény preambulumában egész mást olvasunk, mégpedig azt: „a nőkkel szembeni erőszak a nők és a férfiak közötti, történelmileg kialakult egyenlőtlen erőviszonyok megnyilvánulása, amelyek a férfiak részéről a nők feletti uralkodáshoz és a nőkkel szembeni megkülönböztetéshez, valamint a nők teljes érvényesülésének megakadályozásához vezettek.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.