Varga Judit a családon belüli erőszakról 2019-ben: „Ez egy politikai hiszti”

Narancsblog

A volt igazságügyi miniszter családon belüli erőszak áldozatának állítja be magát, de hivatalban kifejezetten érzéketlen nyilatkozatai voltak a nőkről.

Még abban az órában posztolt a bukott igazságügyi miniszter, Varga Judit, amikor exférje, Magyar Péter bement az ügyészségre azzal a hangfelvétellel, amit részletesen ismertettünk mi is. Ebben a beszélgetésben elhangzik, hogy Vargának is tudomása volt arról, hogy Rogán Antal kihúzatta a nevét a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból.

Varga Judit ebben a bejegyzésben családon belüli erőszak áldozatának igyekezett beállítani magát, akit verbálisan és fizikailag bántalmaz a részeges férje, és miközben könyvek és övcsatok vágódnak a hátába, magában „egy szép dallamra gondol, hogy minél előbb vége legyen ennek a jelenetnek. Mert rutinom volt ebben bőven.”

Ennek fényében érdekes felidézni, hogy nyilatkozott Orbán Viktor minisztere 2019-ben az isztambuli egyezmény ratifikálásának megtagadásáról és a jogállamisági problémákról. 2019. június 4-én az Európai ügyek-, illetve az Igazságügyi bizottság hallgatta meg Vargát a Parlamentben. Az ellenzéki politikusok arról is kérdezték, hogy mikor ratifikálja Magyarország a nők védelméről szóló Isztambuli Egyezményt.

„Az Isztambuli egyezmény politikai hiszti”

szögezte le Varga. „A nők helyzete a legjobb állapotban van Magyarországon, nem kell választani a család és munka között, a kormány fellép a családon belüli erőszak ellen is. Az áldozatsegítésben, szociális és családpolitikában minden védelem adott.”

Ezek a mondatok szokatlanul érzéketlennek hatottak egy olyan miniszter szájából, aki maga is nő, így joggal várták volna a női választók, hogy a férfiakból álló Orbán-kormányban legalább valaki képviseli őket.

De még furcsább visszaolvasni őket most, amikor reggeli posztja szerint Varga Judit maga is egy tehetlen nő, akinek állítólag másból sem állnak a napjai, mint zsarnoki férjétől retteg.

Az Isztambuli egyezményt a Fidesz azért nem volt hajlandó aláírni, mert – Németh Szilárdot idézve – „a hagyományos családmodellt támadja, ha úgy tetszik, a genderfilozófiát próbálja átültetni”. Pedig az egyezmény preambulumában egész mást olvasunk, mégpedig azt: „a nőkkel szembeni erőszak a nők és a férfiak közötti, történelmileg kialakult egyenlőtlen erőviszonyok megnyilvánulása, amelyek a férfiak részéről a nők feletti uralkodáshoz és a nőkkel szembeni megkülönböztetéshez, valamint a nők teljes érvényesülésének megakadályozásához vezettek.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.