Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Olvasói levelek

Csőd előtte, csőd utána?

Magyar Narancs, 2012. január 19.

  • 2012. március 2.

Olvasói levelek

A Fővárosi Városháza sajnálattal észleli, hogy politikai hetilapjuk egyes írásai kifejezetten Budapest érdekei ellen dolgoznak.

A BKV valós helyzetét, a bajok eredőjét mélyen eltitkolva próbált legutóbb is ellentétet gerjeszteni, erősíteni - a miniszterelnök és a főpolgármester között légből kapott zsarolást emlegetve -, már-már rágalmazó módon. Ilyen módon egy olyan húszéves, krónikus probléma, mint a BKV-é, nem kezelhető.

A főváros hosszú távú megoldásra törekszik a kormánnyal - és elsősorban a miniszterelnökkel -, éppenséggel együttműködést keresve.

Aki hamis képet festve, a megoldást akadályozva, gonzó újságírási technikával interpretálja a BKV-problémát, az egyértelműen Budapest ellen küzd.

Főpolgármesteri Hivatal

Budapest, 2012. január 19.

Előző cikk a rovatban Ábránd és valóság
Következő cikk a rovatban Ábránd és valóság

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Kritika

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Kritika

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Kritika

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

Kritika

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.